Cikkünkből kiderül, hogyan azonosíthatod be a három egzotikus, betegségeket terjesztő szúnyogfajt, amelyek hazánkban is megjelentek. Észlelésedet ezután elküldheted az Ökológiai Kutatóközpontnak.
Az Ökológiai Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem kutatói még 2019-ben indították el a Szúnyogmonitor programot, melynek keretein belül a lakosság segítheti az inváziós szúnyogok előfordulásának feltérképezését. A Magyarországon élő 50 őshonos csípőszúnyog mellé ugyanis az elmúlt években három olyan faj is társult, amelyek trópusi élőhelyekről jutottak el hozzánk a klímaváltozásnak, az áruforgalomnak és a turisztikának köszönhetően.
Az inváziós szúnyogok emberre és állatra is veszélyes kórokozókat (vírusokat és fonálférgeket) terjeszthetnek.
A járványügyi fenyegetettség megértéséhez ismerni kell a fajok elterjedésének térbeli és időbeli mintázatait. Ezért kérik a lakosságot, hogy akinek lehetősége van rá, először is ne csapja le, ehelyett készítsen képet a gyanús szúnyogról, vagy fogja be, és küldje el az Ökológiai Kutatóközpont számára.
A fotót e-mailben a szunyog@ecolres.hu-ra lehet elküldeni, illetve a MosquitoAlert appon keresztül, ami a Play Áruházban és az App Store-ban is elérhető. Előbbi esetben kérik megadni a helyszínt, az élőhelyre vonatkozó adatokat és a a felvétel készítésének pontos időpontját. A postán feladott példányokat Soltész Zoltán és Kurucz Kornélia várja, a cím: Ökológiai és Botanikai Intézet, ELKH Ökológiai Kutatóközpont, 2163 Vácrátót, Alkotmány u 2-4.
Ezután dipterológus szakemberek azonosítják be a fajt. Az adatok alapján a kutatók információt nyerhetnek az inváziós fajok ökológiájáról és a kórokozók terjesztésében betöltött szerepéről.
Ázsiai tigrisszúnyog
A Délkelet-Ázsiában őshonos fajjal ma már az egész világon találkozhatunk. Könnyű megismerni, mert más ennyire kontrasztosan fekete-fehér rovar nem él hazánkban.
Fekete alapon fehér vagy ezüst foltok, csíkok szegélyezik a testét és a lábait.
Jól alkalmazkodott a hideghez, tojásai is hideg- és szárazságtűrőek. Így történhetett, hogy szerencsebambuszok vizében és gumiabroncsok szállítása során jutott el például Hollandiába és Kaliforniába is.
Az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) emberek, házi- és vadállatok, valamint hüllők, madarak és kétéltűek vérével táplálkozik, de legjobban az emberi vért kedveli. 22-féle vírust izoláltak belőle, többek között a dengue-lázat, a sárgaláz vírust, a nyugat-nílusi vírust, a Zika-vírust és a japán encephalitis vírust. Terjeszti a kutyák és macskák szív- és bőrférgességét is.
Japán bozótszúnyog
Teste fekete színű, világos és sötétbarna pikkelyekkel.
Nagyobb, mint a másik két inváziós szúnyogfaj, hat milliméteresre nő meg.
A japán bozótszúnyog (Aedes japonicus) tojásai feketék, szivar alakúak, fél milliméteresek és rendkívül ellenállóak, akár a fagyást és a kiszáradást is bírják. Egyedül a 0°C feletti hőmérsékletet nem kedvelik. Magyarországon először 2012-ben jelent meg a szlovén határnál, 2017-18 között a Balaton környékén fordult elő nagy mennyiségben. Ma már majdnem mindenhol megtalálható hazánkban.
Egy év alatt sok-sok generáció kifejlődik eredeti hazájában, Japánban, így valószínűleg nálunk is. A bozótszúnyogok nappal aktívak és agresszíven támadják az embert és más emlősöket. Képes a nyugat-nílusi vírus terjesztésére, ami Amerikában járványt okozott. A japán encephalitist, a Chikungunya-vírust, a Rift Valley-láz vírusát, a sárgaláz vírusát és a dengue vírusát is képes terjeszteni
Koreai szúnyog
A három faj közül ez az, amiről a legkevesebbet tudunk. Teste barnás színű, lábai fekete-fehér csíkosak, torán több sárgás-arany színű vonal van. Hasonlít a japán bozótszúnyogra, de a tor mintázata és a csíkok száma eltér. Tojása keskenyebb és hosszúkásabb, mint a tigrisszúnyogé. Ázsiában őshonos, itthon először 2016-ben találkoztak vele, Baranya vármegyében, azóta több helyen is elterjedt, például Budapesten és környékén, illetve Tolna vármegyében.
Nemcsak az esti órákban, hanem nappal is aktív és csíp.
A koreai szúnyog (Aedes koreicus) kevésbé érzékeny a hidegre és a szárazságra, alkalmazkodik az urbanizált környezethez. Emberek és melegvérű állatok vérével táplálkozik.
Egyelőre nem tudni pontosan, hazánkban milyen kórokozókat képes terjeszteni. Laboratóriumban bebizonyították, hogy a kutyák szív- és bőrférgességéért felelős fonálférgeket, illetve a Chikungunya láz vírust tovább tudja adni.
