Létünk egyik alapfeltétele a termékeny talaj. Ahogy azonban sok minden mást, úgy a talajt sem becsüljük. Túlhasználjuk és kizsigereljük, és bele sem gondolunk, hogy néhány centiméternyi talaj képződése akár ezer évbe is beletelhet.
A talajok állapota világszerte egyre rosszabb, a Föld termőterületeinek mintegy harmada nem használható mezőgazdasági termelésre, a helytelen művelés, az erózió, a tápanyagok kimosódása vagy szennyeződések miatt.
Becslések szerint a talajromlás okozta károk enyhítése csak az Európai Unióban évente több tízmilliárd eurós költségre rúg.
A talajok állapotromlásának számos következménye van, és ezt nemcsak az érzi, aki mezőgazdasággal foglalkozik, hisz például az élelmiszerek drágulása vagy esetleges hiánya mindannyiunkat érinti.
A talajra hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mint ami mindig volt és mindig is lesz. Ha azonban emberi léptékben szemléljük, akkor a talaj nem számít megújuló erőforrásnak, hisz néhány centiméter termőtalaj kialakulásához akár ezer év is kellhet. Mindeközben pedig egyetlen év alatt 24 milliárd tonnányi talaj pusztul el a világon az erózió, az elsivatagosodás, a városok, ipartelepek, utak terjeszkedése miatt.
Soha nem volt olyan fontos, hogy védjük talajainkat, hogy ne pusztítsuk és ne zsigereljük ki azokat, inkább segítsük, hogy termékenységüket és élővilágukat megőrizhessék. Például a saját kertünkben.
Mit tehetsz a talaj állapotának javításáért a saját kertedben?
- Ne hagyd fedetlenül!
A talajtakarás védelmet nyújt a talaj és a benne élő élőlények számára a napsugárzástól, a széltől, a fokozott párolgástól. A talajtakaró növények mindezek mellett visszafogják a gyomokat, biztosítják a szervesanyag-utánpótlást, és nem mellesleg nagyon jól is mutatnak. Kertekben használható takarónövényként számos faj ismert, például a kis és nagy meténg, a fehér árnyékliliom, a foltos árvacsalán, a kerek repkény, a bőrlevél vagy épp a borostyán.
- Komposztálj!
A háztartásokban keletkező hulladék harmadát a szerves hulladék teszi ki. Ahelyett, hogy a kukába dobnánk ezt, inkább használjuk arra, hogy egészségesebbé tesszük vele a talajt. A komposzt rendszeres alkalmazása ugyanis növeli a talaj szervesanyag-tartalmát és a talaj élővilágának sokféleségét.
- A lenyírt fűvel, lehullott avarral is gazdagíthatod a talajt
Ahelyett, hogy műanyag zsákokba gyömöszöljük az ősszel lehulló leveleket és a fűnyírás utáni nyesedéket, vissza is juttathatnánk azt a talajba, ami természetes szervesanyag-utánpótlásként gazdagítja azt. A vékony rétegben szétterített fű gyorsan lebomlik, még mielőtt kellemetlen szagokkal járó rothadásnak indulna.
- Csökkentsd a talajművelést!
A rendszeres ásással a talaj veszít nedvességtartalmából, romlik a szerkezete, károsodnak a talajlakó élőlények, ráadásul a gyomok is újult erővel tudnak előre törni. A talaj különböző rétegeiben más és más élőlények élnek, és nem örülnek annak, ha akaratuk ellenére kikerülnek a komfortzónájukból.
Ma már egyre népszerűbb az ásás nélküli kert ideája. Ennek lényege, hogy minél kevésbé bolygassuk meg a talaj természetes szerkezetét, állapotát. Fontos az is, hogy kerüljük a taposást, mert az a talaj tömörödéséhez, szerkezetének romlásához vezet. A sekély művelés során a lényeg, hogy nem szabad bolygatni a talajrétegeket, csak arra alkalmas eszközökkel lazítjuk a talajt a vetés előtt.
- Kerüld a rovarirtó- és növényvédőszereket!
Ha elhagyjuk a kémiai növényvédőszerek használatát, nemcsak a talaj egészségének, de a sajátunknak is jót teszünk. A rovarirtószerek környezetbarát alternatívájaként érdemes kipróbálni a különböző növénytársításokat.
Bizonyos növények remekül tudnak együttműködni, mondjuk úgy, hogy az egyik meg tudja védeni a másikat a kórokozóitól.
Például az illatos kapor erőteljes szagával remekül elriasztja a kényes növénynek számító uborka kártevőit, a sarkantyúka pedig „önfeláldozóan” magához csábítja a levéltetveket a mellé vetett paprikáról. Bársonyvirágot vagy büdöskét is érdemes a konyhakertbe ültetni, ez ugyanis segíthet a fonalférgek távoltartásában, mindeközben pedig a beporzók számára táplálékforrást jelent.
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet további videóit itt találod.
