Aki kicsit figyelmesebben szemlélődik a hegyvidéki patakpartokon, maga is meggyőződhet arról, mennyi érdekes lény él ezekben a vízfolyásokban. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság videójában nemcsak tegzeseket és bolharákokat láthatunk, de hasznos tanácsokat is kapunk saját vizsgálódásokhoz.
A Börzsöny népszerű kirándulóhelye, Királyrét már önmagában is klassz hely, gyönyörű erdők, újonnan épült kilátó, megannyi innen induló túraútvonal csábít ide sokakat. A csodákért azonban itt elég csupán néhány lépést tenni a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) látogatóközpontjától, a Hiúz Háztól, és a Nagy-Vasfazék-patak partján mintha egy másik univerzum tárulna fel előttünk.
Mindezt mi is megtapasztalhattuk legutóbb, amikor a Turista Magazin februári ökotúra rovatát itt készítettük. Az élmény azért is volt különleges, merthogy tél volt, amikor azt gondolná az ember, bizonyára a pataklakó élőlények sem nagyon mozgolódnak. Ehhez képest a vízben csak úgy nyüzsögtek a parányi gerinctelenek.
Ebbe a különleges és ismeretlen világba most egy kicsit otthonról is belemerülhetünk, hála a DINPI munkatársainak, akik a víz világnapja alkalmából tartottak egy kis mozgóképes ismeretterjesztést. A videók a DINPI Facebook-oldalán érhetők el.
A videókat azért is érdemes megnézni, mert a patakból előkerült lényeket a Dunavirág Vízibusz eszközeinek segítségével nagyban is megcsodálhatjuk. Mindezek mellé pedig Tarjányi Nikolett és Sevcsik András, a Hiúz Ház munkatársai értő és érdekfeszítő magyarázatot is adnak. Kálmán Gergő pedig helyettünk, nézőnk helyett is kérdez és rácsodálkozik, amit csendben otthon valószínűleg minden néző megtesz, merthogy ezek a kis élőlények tényleg csodálatraméltóak.
A pataklakók parányok persze nem csak itt, Királyréten, de jó esetben minden más patakban is ott élnek. Így kisgyerekekkel akár egy családi kirándulás keretében is megfigyelhetők, persze, csak úgy, ha utána megfigyeléseink alanyait visszatesszük oda, ahol találtuk azokat. A videóban a saját vizsgálatokhoz is kapunk egy kis útmutatót.
A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság élő videós bejelentkezéseit egyébként rendszeresen láthatjuk Facebook-oldalukon. A videókat pedagógusoknak is nagyon ajánljuk, az online oktatás színesítésére is bevethetők. A korábbi videók többek között a Vértesben található Haraszt-hegyre, a gánti bauxitbányába kalauzoltak el a nézőket, jövő héten pedig Farmosról lesz élő bejelentkezés, ahol a békamentésről és a barna ásóbékákról tudhatunk meg érdekességeket.
- ha egy patakban álkérész vagy kérészlárvákat találunk, az jó vízminőséget jelez?
- a tiszavirág kevésbé ismert rokona, a dunavirág 4-5 hónapig tartó lárvalét után mindössze 30-40 percet él kifejlett kérészként? Erről a rovarról kapta a nevét a DINPI mozgó ismeretterjesztő járműve, a Dunavirág Vízibusz.
- a tegzeslárvák különféle alapanyagokból készítik lakócsöveiket, például pici kavicsokból, csigaházakból, gallydarabokból?
- egy francia művész tegzeslárvákat is felhasznál ékszerei elkészítéséhez? A lárvák elé aranyrögöket, igazgyöngyöket és drágakődarabkákat szór, s mivel a lárvák más alapanyagot nem találnak, ezekből készítenek maguknak igazi luxuslakásokat, amelyeket aztán – miután elhagyják azokat a lárvák – a művész ékszereihez használ fel.
A Csobáncra nemcsak a várrom, hanem a kilátás miatt is érdemes felkapaszkodni.
Az év utolsó számába egy rendhagyó összeállítást készítettünk.
Pakisztán szinte észrevétlenül vált az izgalmas túrákra vágyók paradicsomává.
