Még nyáron egy tűzfejű tarkasügér akadt horogra a Hévízi-tó kifolyójának vizében. Az eset nem példa nélküli, legalább 3-4 trópusi hal él azon a szakaszon.
A Hévízi-tó kifolyóját az akvaristák előszeretettel látogatják: olyan halakat telepítenek bele, amelyeket egyébként akváriumban szoktunk tartani. Ott engedik el őket, de tenyésztésre is használják a vizet. Ennek köszönhető, hogy mostanra legalább 3-4 trópusi sügérféle él azon a szakaszon, de más állatok, illetve növények is előfordulnak ott. A Balaton pedig tele van idegenhonos halakkal, rákokkal, csigákkal és kagylókkal – olvashatjuk a Veol.hu-n.
Az invazív fajokkal az a gond, hogy képesek kiszorítani az őshonosakat, elveszik előlük a táplálékot, a búvóhelyet, tömegesen elszaporodhatnak, ragadozókként kipusztíthatnak más fajokat. A Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársa szerint nagy gondot okoznak a Balatonban a busák, amelyeket a hatvanas években telepítettek oda. Azóta tonnaszám élnek a tóban, és rengeteg planktont fogyasztanak, gyakorlatilag eleszik azt az őshonos halak ivadékai elől.
Naphal
A naphal az 1900-as évek elején került Európába, ő az apró gerincteleneket dézsmálja meg az őshonos halak elől. Mutatós, de rendkívül agresszív faj. Az ezüstkárász is invazív, ráadásul nagyon gyorsan szaporodik, képes hibridizációra, élőhely tekintetében sem válogatós. A razbóra véletlenül került Európába az amur és a busa ivadékaival. Sok géb is él a Balatonban, és rengeteg van törpeharcsából, amely szintén nagyon agresszív faj. Az őshonos rákpopulációt most az amerikai származású cifrarák veszélyezteti.
Sajnos az invazív fajokkal nem igazán lehet mit kezdeni, a szakember szerint a megelőzés, a felelős gondolkodás lenne fontos.
