A kis bányavidéki falu, Koltó neve bevonult a magyar irodalom történetébe, ugyanis itt töltött mézeshetei alatt írta Petőfi Sándor a Szeptember végén című versét. De Koltó nemcsak emiatt, hanem a kastély kalandos életű tulajdonosa miatt is érdekes.
A „vad gróf” csak így hívták Teleki Sándort, és ő is így nevezte magát, mikor először találkozott Petőfivel, akivel később jó barátok lettek. De nem a költő volt a gróf egyetlen híres barátja, Liszt Ferenc, Bem apó, Jókai Mór, Victor Hugo, Garibaldi is fontos szereplői voltak Teleki Sándor kalandos életútjának.
Gróf Teleki Sándor (1821-1892) kalandos életéről regény is született, de ő maga is megírta emlékeit
Teleki Sándorról már ifjú korában kiderült, hogy nem szeret tanulni, annak ellenére sem, hogy gyerekkorában tanítója Táncsics Mihály volt, és szülei később a piaristáknál, majd Berlinben taníttatták. Németországi egyetemi évei alatt tanulás helyett sokkal több időt töltött újdonsült barátja, a fiatal Liszt Ferenc társaságában, akit több koncertkörútjára is elkísért. Nem mintha annyira rajongott volna a komolyzenéért, sokkal inkább vonzotta az a bohém élet, amelyből híres barátja hangversenykörútjain neki is kijutott. A barátság az egyetemi évek után is tovább tartott, Liszt 1846-ban Koltón is járt, és írt is ott egy rapszódiát.
Nagybánya a magasból
Ugyanebben az évben ismerkedett meg Teleki Petőfi Sándorral is, akivel szoros barátságba kerültek. Petőfi beleszeretett Nagybánya környékébe, így írt a városról: „Nagybánya ószerű épületeivel, s gót tornyával, mint egy darab középkor, mit itt felejtett az idő.”
Mézeshetek Koltón
Petőfi háromszor járt Koltón, Teleki Sándor kastélyában. A nagybányai főtér egyik épülete az 1802-ben újjáépített és kibővített Fekete Sas fogadó, melyen egy márványtábla hirdeti, hogy „itt szállt meg Petőfi Sándor 1847. szeptember 8-án.” A költő Szendrey Júliával kötött esküvője után Koltóra indult, hogy újdonsült feleségével Teleki Sándor kastélyában töltsék mézesheteiket. Útközben azonban Misztótfaluban eltört kocsijuk egyik kereke. „Egyéb következése nem lett a dolognak, csak hogy az itteni késedelem miatt másnap érhetünk Koltóra. Az éjt Nagybányán töltöttük a fogadóban... házasságom első éjjét fogadóban, nem hiába vagyok a csárdák költője!” - írta a költő XV. úti levelében.
Az egykori Fekete Sas fogadó Nagybányán, ahol az ifjú házas Petőfiék egy éjszakát töltöttek
Szerettük volna mi is megnézni a koltói Teleki-kastélyt, de az épület jelenleg épp felújítás alatt áll. Így csak a közeli parkban tudtunk sétálni, ahol megnéztük Petőfi és Szendrey Júlia szobrát, illetve megtaláltuk a költő kőasztalát és a híres sombokor helyét is, mely alatt Petőfi több költeményt is írt. Az idős bokor ma már nincs meg, de magjából kihajtott egy fiatal egyed. Teljesen megértem Petőfit, amiért megihlette őt ez a táj, mely - leszámítva az azóta lett elektromos vezetékeket, gyárkéményeket és megszaporodott épületeket- szinte ma is olyan, mint a 19. században, mikor Teleki Sándor így írt róla:
Petőfi Sándor és Szendrey Júlia szobra a koltói kastély parkjában
„Kertemből a kilátás olyan, hogy kontinentális vidéken ritkítja párját. Házam egy kis lejtős magaslaton áll: az előtéren észak felé sima, nagy térség, zöld rétekkel és tölgyfa csoportozatokkal, a térséget a Lápos vize kígyózza végig, s egy magaslatról egész futása látható, mint ő [Petőfi] mondá a kanyargó Szamosról: ťmint egy odafagyott villámŤ.
A másodtéren, a Láposon túl, lankás dombok szilvafákkal beültetve, felettük egy fennsík, óriás tölgyerdőkkel, tiszta időben tizennyolc falunak fehér tornya látszik, s minden falu kertjei fákkal úgy beültetve, mintha erdők közepén állanának, harangjaik hangja elhallatszik hozzánk a völgybe, s szép időben a nagybányai harang is idáig zúg.”
Kilátás a koltói kastélytól
Ahol az egyik legszebb szerelmes vers született
„Már nyílnak a völgyben a kerti virágok,
Már zöldell a nyárfa az ablak előtt,
De látod amottan a téli világot?
Már hó takará el a bérci tetőt.”
Petőfi 29 költeményt írt Koltón, köztük a magyar irodalom egyik legszebb szerelmes versét, a Szeptember végén-t, melynek soraiban az a bizonyos bérci tető minden bizonnyal a közeli Rozsály-hegység csúcsait jelenti.
Itt állt az a sombokor, melynél Petfői gyakran üldögélt, és vetette papírra verseit. A kőasztal megvan még, az idős bokor már nincs, magjából azonban kihajtott egy fiatal egyed
A kastélyban kapott helyet a Petőfi Sándor Emlékmúzeum, melynek anyaga a megközelítőleg kétéves felújítás alatt a falu művelődési házában látható. A tárlat egy része Petőfiék koltói mézesheteiről szól, de megismerkedhetünk itt Teleki Sándor kalandos életével is. Olvashatunk a szabadságharc idején folytatott tevékenységéről, Bem apóval való kapcsolatáról, az emigrációban töltött évekről, vagy Garibaldi mellett töltött időszakról is, és a Teleki család hagyatékából származó régi bútorokat is láthatunk.
A kastélyt épp felújítják, így azt csak kívülről láthattuk, de a Petőfi Emlékmúzeum továbbra is megtekinhető, ideiglenes helyén, a Koltói Művelődési Házban
Teleki Sándor a szabadságharc alatt Bem apó alatt harcolt Erdélyben, akivel közeli barátságba is került. A világosi fegyverletétel után az aradi várban raboskodott, ahonnan emigrációba kényszerült, élt Franciaországban, Jersey szigetén, ahol megismerkedett a szintén ott élő Victor Hugo-val is. Később Nizzában találkozott Garibaldival, aki mellett harcolt is Itáliában. Teleki közel húsz év után tért vissza Magyaroroszágra, élete utolsó éveit Nagybányán töltötte. Egykori, Zazar-parti házában működik ma a Teleki-ház, a helyi magyar közösség kulturális központja.
A nagybányai Teleki-ház
Egy különc gróf kastélya
A Koltóról még ellátogattunk a közeli Kővárhosszúfaluba is, melynek szintén van egy kastélya, mely a Teleki család egy másik ágának a tulajdona volt. A barokk stílusú kastély ma felújítva, de üresen áll. Egy cég nagyszabású tervekkel kezdett bele az épület rendbetételéhez, szállodát szerettek volna itt nyitni. Bár az elkészült teniszpálya biztató jövőt ígér, a kertben felnövő gaz bizonytalan jövőt sejtet.
A szép kővárhosszúfalui Teleki-kastély, túl egy felújításon, egyelőre bizonytalan jövő előtt áll
A kastélyt sajnos csak kívülről lehet megnézni, a kíváncsi látogatók útját egy hosszú kőfal állja el. A díszes vaskapu fölött egy latin nyelvű felirat állt: „qui bene latuit bene vixit” (Aki jól elrejtőzött, jól élt). A kastély építtetőjének, gróf Teleki Imrének (1782-1848) a jelmondata volt ez. A különc, magába forduló gróf az embereknél többre tartotta a könyveket és a műveltséget. Teleki Sándor visszaemlékezésiben így ír hóbortos nagybátyáról: „Az én nagybátyám rendkívül eszes, okos és tudós ember volt, nagy zenész elméletileg és gyakorlatilag, jó és becsületes, jótékony és irgalmas, de különc, olyan, milyet regényben is ritkán találunk, nem volt éppen mizantróp, de tőszomszédságában lakott, környezete imádta, családja rajongott érte, cselédjei bálványozták, mi kiket néha figyelemre méltatott, szerettük, de másokkal nagyon keveset érintkezett…”
A kővárhosszúfalui kastélyban született Teleki Blanka
Teleki Imre Bécsben ismerkedett meg Brunswick Karolinával, az óvodaalapító Brunswick Teréz húgával. Házasságukból született 1806-ban Teleki Blanka, a magyar nőnevelés egyik úttörője, aki később Leöwey Klárával együtt több évig raboskodott Kufstein várában, mert a szabadságharc leverése után támogatták a bujdosókat és segítették az emigránsokat. A kastély sorsáról egyelőre nem tudni semmit, a szomszédban lakó helyiek is csak találgatnak, mi lesz az épülettel. Az biztos, hogy ennél, mint hogy üresen és magára hagyottan áll, sokkal többet érdemelne.
Kapcsolódó cikkek:
Nagybánya- az ásító templomtól az égigérő toronyig
Máramarosszigettől a szaploncai Vidám temetőig
A Tordai-hasadék madártávlatból
