Már egyre nagyobb csapatokban látni a túzokokat az alföldi pusztákon. Egyelőre külön csoportokban mozognak a kakasok és külön a tojók az idei fiókáikkal. De egy jó táplálkozóterület akár közel is hozhatja őket egymáshoz.
A Dévaványa térségében élő vad túzokok már csapatokba álltak össze, szorgalmasan táplálkoznak a zöldellő repcetáblákon, és javában készülődnek a telelésre – olvasható a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság weboldalán.
Mint írják, a hazai túzokállomány csaknem fele, mintegy 675 példány a Körös–Maros Nemzeti Parkban él. Itt három jelentős állományról beszélhetünk: a legnépesebb (587) példány a Dévaványa–Ecsegi-pusztákon él, a Kis-Sárréten 70, míg a Csanádi-pusztákon 18 példányt regisztráltak a legutóbbi (tavaszi) szinkronszámláláskor. Számuk azóta az idei szaporulattal is növekedett.
Október elejére a tojók és a fiókák csapatokba állása felgyorsul, és ez, ahogy közeledünk a tél felé, még fokozódik. A hideg időszakban egyre népesebbre a duzzadnak a túzokcsapatok, esetenként a kétszáz példányt is elérhetik.
Télen a tojók és a kakasok csapatai is összeolvadnak, ám érdekes módon sohasem keverednek teljesen össze, a nagy csapat egyik oldalán mindig a tojók, a másikon a kakasok tartózkodnak.
December 1-én például Gyomaendrőd közelében, egy szép repcetáblán egy 144 egyedből álló túzokcsapatot figyeltek meg a nemzetipark-igazgatóság munkatársai, itt már a kakasok is a tojók közelében tartózkodtak. Ez volt az idei télen eddig megfigyelt legnépesebb csapat.
A Csanádi-pusztákon az állomány az idei szaporulattal együtt 26 példányra növekedett. December első napján a Montág-pusztán tartózkodtak. A Kis-Sárréten élő túzokállomány a korábbi évekhez hasonlóan most is a határ túloldalán, Nagyszalonta térségében „bandázik” már, ott tölti a telet, s majd tavasszal térnek vissza. Az ottani gazdag lucerna- és repceföldeken táplálkoznak.
A túzok (Otis tarda) Európa legnagyobb testű röpképes madara. Magyarországon fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft egyedenként.
