A lengyel–szlovák határon húzódó hegység két szempontból is rendkívül csábító magashegyi célpont. Egyrészt a főcsúcs télen is viszonylag könnyen és biztonsággal járható, másrészt a hegység földrajzi helyzetéből adódóan verhetetlen panoráma, a Tátrák északi látképe fogad odafent. Már ha a hegy felenged...
Lengyelországba átlépve megváltozik a táj: az utunkat a Börzsönytől idáig kísérő hegyek meredeksége megszelídül, az egymástól szétszórva elhelyezkedő házak látványa a köztük lévő nyírfaligetekkel pedig már északi tájakat idéz. S akkor egyszer csak szembetűnik a Babia Góra: lapos, de környezetéből erősen kiemelkedő vonulatát nem lehet nem észrevenni.
Pár éve már kinéztük magunknak ezt az impozáns csúcsot (1725 méter), de a rossz időjárásáról ismert hegy akkor nem engedett fel bennünket.
Egészen konkrétan az történt, hogy az 1408 magas Brona-nyeregbe felérve akkora szél fogadott minket, hogy egy lökés az egyik – felkészületlen – túratársunkat egyszerűen belökte egy fenyőfa tövébe. Esélytelen volt a csúcstámadás abban az időben…
A Babia Góra jellegzetes formája a legtöbb irányból uralja a tájat
A hatalmas parkolót rejtő Krowiarki-nyereg (Przełęcz Krowiarki, 1012 méter) fenyvesét pár centiméter friss hó takarja érkezésünkkor, igazi álomvilágot varázsolva körénk a menedékház felé tartva. Ugyanakkor aggodalommal hallgatjuk a fenyves zúgását: ha itt, a védett oldalban ilyen erővel fúj a szél, mi lehet odafent?
De ne szaladjunk ennyire előre, először nézzük meg jobban, miért is különleges hegy a Babia Góra, vagy ahogy a szlovákok mondják, a Babia hora (a vonulat hordozza az országhatárt).
A Markowe Szczawiny ideális bázis a csúcstámadáshoz
A népszerűség oka
Bár a csekély hóréteg miatt jelenleg Szlovákia felől is járják a csúcsot, téli körülmények között inkább Lengyelország felől érdemes nekivágni a hegynek, már csak azért is, mert innen rövidebb útvonalon lehet megjárni a főcsúcsot, és itt található a menedékház is.
A hegyen amúgy nagyobb is a lengyel forgalom, ami nem csoda, hiszen Lengyelország második legmagasabb hegységében járunk. Sőt, a Babia Góra valós méreténél magasabbnak is tűnik, mert nagyon látványosan emelkedik ki az alacsonyabb térszínből.
A Kárpát-medencét körbeölelő hegykoszorú külső, homokkőből felépülő övezete, az ún. flisövezet széles palástként terül el a központi, kristályos vonulatok külső szegélyén. Ez a szelídebb domborzatú, erdős hátakkal rendelkező flisövezet az Északnyugati-Kárpátokban, a Beszkidekben ölt testet, amely Csehországtól kezdve a lengyel–szlovák határon végighúzódva keleten egészen Ukrajnáig tart, legmagasabb csúcsa, a Hoverla 2061 méter magas.
A Keleti-, illetve a Déli-Kárpátokban a flisövezetre olyan merész formák jellemzőek, mint a Csalhó, a Csukás vagy éppen a Bucsecs bámulatos sziklái. A hegységet és annak főcsúcsát egyaránt jelentő Babia Góra a Magas-Beszkidek (Beskid Żywiecki) legmagasabb pontja. Az 1954-ben a lengyel oldalon létrejött Babia Góra Nemzeti Park a lengyel nemzeti parkok közül 1976-ban elsőként került fel a bioszféra-rezervátumok UNESCO-féle listájára.
A parkolótól a Markowe Szczawiny menedékházig tartó útvonal igazán könnyű, hiszen az egy széles, akár még babakocsival is járható sétányon vezet (6,6 km, 260 méter emelkedés). Bár több helyütt olvastuk, hogy annak népszerűsége okán inkább hétköznap érdemes a házban szállást foglalni, meglepetésünkre december végén, az ünnepek alatt egyáltalán nincs tömeg.
A legendák hegye
A friss hó alatti hótakaró is annyira vékony, hogy a személyzettel egyeztetve többen végül nem is hótalpakat bérelnek, hanem hágóvasat és csúszásgátlót. A csúcs vonzerejét tényleg alátámasztják a számok, amelyek különösen télen, a rövid nappalok miatt fontosak: a Krowiarki-nyeregtől (a parkolótól) mindössze 4,8 kilométer és 715 méter szintemelkedés leküzdését követően, biztonságos módon, lavinaveszélyes helyeket nem érintve állhatunk a hazánkból nézve alig ismert, impozáns magashegyi csúcson.
Kapaszkodás a Brona-nyeregbe
A menedékháztól pedig mindössze 3,1 kilométer és 535 méter szintemelkedés a csúcs. S mivel a menedékházhoz vezető út akár sötétben is járható, sokan egy nap alatt járják meg a csúcsot a parkolótól indulva, bár Magyarországról érkezve a menedékházban való megszállás eléggé adja magát. Mi is éppen beesünk a házba, mielőtt a lámpát elő kellett volna kotorni.
A Malá Babia Góra jóval kevésbé járt csúcsa felé
A reggel napsütéssel fogad, a szél is alábbhagyott. De a kávé mellől kilépve a menedékház teraszára azért már nem vagyunk teljesen nyugodtak, mert odafent még jól hallhatóan „bőg” a szél. A hegy nevének jelentése „Öreganyó-hegy” vagy „Boszorkány-hegy”, mert
a helyi hiedelemvilág úgy tartja, hogy a hegyvonulat hosszan elnyúló gerincén lovagoltak seprűnyélen a boszorkányok.
A Babia Górát számos legenda övezi, egyesek szerint egy kővé vált öreganyó a hegy, mások szerint egy rabló szeretőjének kővé vált alakját láthatjuk benne, megint mások meg úgy gondolják, hogy a hajdanán a Kárpátokban élő óriás egyszer kiseperte a házát, így jött létre ez a látványos magaslat a hegység külső peremén. Bár a késő középkori krónikák a „Beszkidek királynőjeként” is említik a hegyet, a legmagasabb csúcs neve lengyelül ma is Diablak (az Ördög hegye), régebben, az Osztrák–Magyar Monarchia idejében pedig Teufelspitze volt a neve. Az ördögi jelző minden bizonnyal összefüggésben van a hely hírhedten rossz, gyakran szeles időjárásával.
Örömtúra
Gyönyörű fenyvesben kapaszkodunk a Brona-nyereg (Przełęcz Brona, 1408 m) felé, az utolsó métereken bizony jól jön a csúszásgátló is. Bár a szél erős, azért nem viharos. Megkönnyebbülünk: a nap süt, fátyolfelhőket kerget a szél, s a csúcsra tartó ösvényen messze nem vagyunk egyedül. Úgyhogy kapucnit fel, és irány a csúcs! Sőt, annyira biztatóak az égi jelek, hogy először becserkésszük a főcsúcstól ellentétes irányba elhelyezkedő Malá Babia Góra (1517 méter) magaslatát is, mert onnan rajzolódik ki legszebben a hegység aszimmetrikus gerince.
Amíg a déli oldal kifejezetten menedékes, addig északon vad letöréssel zuhan a mélybe a hegyvonulat, ugyanis a jégkorszakokban csekély méretű gleccserek haraptak bele északról a hegybe. Ezen a látványos leszakadáson vezet fel közvetlenül a csúcsra a csak nyáron járható, láncokkal biztosított Akadémikusok útja.
Visszatérünk a nyeregbe, és a főcsúcs elérése innentől kezdve tényleg örömmenet. A terep könnyű, a fenyves szép, a törpefenyves felső határáig pedig a szél sem vészes. Kiérve a gyephavassal borított térszínre azért a kapucnik alá felkerülnek a símaszkok és a síszemüvegek, és valahogy mindenki a Delta zenéjét dúdolgatja magában…
A csúcs köves kiemelkedésén kapkodjuk a levegőt az orkán erejű szélben: bizony, nem véletlenül építettek gondos kezek egy méretes szélfogó falat a csúcson. A menedékből kitekintve felrémlik, hogy a zúzmarától fedett emlékoszlopon II. János Pál pápa és József nádor neve egyaránt olvasható, mindketten jártak a csúcson.
De való igaz, hogy szemünket le sem tudjuk venni az Árvai-medence túloldalán kibontakozó fantasztikus látványról, hiszen Szlovákiának szinte valamennyi magashegysége feltűnik: a Kárpátok koronája, a Magas-Tátra (Vysoké Tatry), illetve a hozzá kapcsolódó Liptói-havasok (Západné Tatry) teljes szélességükben feltárulkoznak innen, de jól kivehető a Kis-Fátra (Malá Fatra), a Nagy-Fátra (Veľká Fatra), valamint a közeli Kócs-hegység (Chočské vrchy) is. És persze a túloldalon pedig ott van Lengyelország végtelen síkja… Nem csoda, hogy 1905 és 1949 között menedékház állt a csúcs alatt a déli oldalon.
A Tátrák teljes sorozata: a Bélai-Tátra, a Magas-Tátra, a Liptói-havasok és az Alacsony-Tátra
De az élmény fokozható: egyórás menettel ereszkedünk le, végig a gerincen a hegyomlás révén keletkezett Góra Sokolica (1367 méter) kilátópontjáig. Miközben a vonulat kisebb csúcsait érintjük (Gówniak, 1617 méter és Kępa, 1530 méter), örömmel állapítjuk meg, hogy a szél is jelentősen veszít erejéből, olyannyira, hogy még falatozni és napozni is leülünk, szemünket pedig gondosan „kitisztítjuk”, hiszen a szél és a hó minden körülöttünk található fűszálat és törpenyőt műalkotássá változtatott.
A Góra Sokolica kilátóponjáról rálátni az egykori Magyarország legészakabb pontjára, a Polica csúcsra
Egy csipetnyi kultúra
Mivel a Kárpát-medence egy különleges pontján járunk, érdemes a túrát megspékelni egy csipetnyi kultúrával. Az Árva völgye ugyanis a Felvidék egyik legszegényebb része volt, s ettől valószínűleg nem független a tény, hogy ezen a környéken sok szép népi műemlék megmaradt.
Népi lakóházakat láthatunk az út mentén például Podbiel (magyarul: Podjbel) és Tvrdošín (Turdossin) környékén, de a leghíresebb látnivaló minden bizonnyal az Árva folyó felett egy sziklán egyensúlyozó, az egész Kárpát-medence egyik legdrámaibb fekvésű erődítményének tartott Árva vára, az UNESCO által is védett fatemplom Turdossinban és a Liptói-havasok árnyékában található skanzen (Zuberec).
A csodálatos környezetben található skanzen meglátogatására bőven szánjunk időt
Az egykori Árva vármegye északi, a Magas-Beszkidek két jellegzetes csúcsának (Pilsko, Babia Góra) lábához simuló, részben lengyelek által lakott részét azonban jóval kevesebben ismerik. Éppen ezért nagyon érdemes megtekinteni Lengyelország egyik első szabadtéri néprajzi múzeumát (Muzeum – Orawski Park Etnograficzny), amely közvetlenül a hazafelé vezető út mellett található, a történelmi Magyarország legészakibb településének tartott Zubrzyca Górnában (Felsőzubrica).
Beltér a skanzenban
A tekintélyes méretű, mintegy 12 hektáron elhelyezkedő múzeum a maga mintegy 60 épületével tökéletes záróprogram, nem kevés magyar vonatkozással. De ha a Babia Góra másik oldalán keresgélünk, akkor Zawoja, Lengyelország leghosszabb és legnagyobb falva lehet az ideális célpont. Érezhetően fontos hely ez a vidék a lengyeleknek, bizonyos értelemben kicsit olyan, mint nekünk Székelyföld. Most már jobban értem, hogy egyszer egy lengyel barátom miért éppen gorál étterembe vitt el 700 kilométerre innen, Gdańsk mellett…
Hossz: a körtúra a kisebb csúcsra való kitérő nélkül 14,5 kilométer.
Szintemelkedés: 805 méter fel és ugyanennyi le.
A menedékházhoz vezető út akár sötétben is vállalható.
A menedékház mellett a helyi turistáskodás múltját bemutató kedves kis múzeumot is találunk (a feliratok lengyel nyelvűek), amelyet ingyen megtekinthetünk.
A cikk a Turista Magazin 2023. februári számában jelent meg.
A Csobáncra nemcsak a várrom, hanem a kilátás miatt is érdemes felkapaszkodni.
Az év utolsó számába egy rendhagyó összeállítást készítettünk.
Pakisztán szinte észrevétlenül vált az izgalmas túrákra vágyók paradicsomává.
