Ismered a téli fülőkét? Találkoztál már közönséges süngombával? Tudod, hogyan fest a lepketapló? Cikkünkben csokorba gyűjtöttünk pár télen is felfedezhető gombát.
A Körös-Maros Nemzeti Park területén például, a szabadkígyósi kastélyparkban és a kígyósi nagyerdő tanösvényén megtalálhatjuk a közönséges süngombát (Hericium erinaceus). Ez a faj – amit egyébként oroszlánsörény-gombának vagy majomfejgombának is neveznek – azért különleges, mert inkább emlékeztet Pom Pomra, mint egy gombára, se kalapja, se tönkje nincsen, lelógó „tüskéi” viszont vannak. Van, hogy még decemberben is lehet vele találkozni, bár a korábbi években november tájékán eltűnt a hideg miatt. Kedvező hőmérséklet és páratartalom esetén jó nagyra is megnőhet, de találkozhatunk kisebb példányokkal is. A fehér hajzuhatagra emlékeztető gomba volt már az Év gombája is, 2018-ban.
A téli fülőke (Flammulina velutipes) nevéből nem nehéz kikövetkeztetni, hogy nem nyári fajról van szó. Valójában nemcsak szigorúan véve télen, hanem szeptembertől áprilisig nő lombos fák törzsén, illetve korható fákon is. A termőtestek sárgák, csoportosan jelennek meg szinte bárhol: erdőkben, folyópartokon, kertekben és parkokban. A fülőke kalapja 2-8 cm átmérőjű. Érdekesség, hogy enyhe halszaga lehet, ami főzés hatására megszűnik. Ide kattintva egy klassz fülőkés receptet is találsz. Ne feledd, hogy egy személy egy nap maximum 2 kg gombát vihet haza az erdőből. A zsákmányt mindig mutasd meg szakértőnek!
A júdásfülgomba (Auricularia auricula-judae) szintén ehető, és nemcsak télen, hanem az év minden szakában nő. Főként fekete bodzán telepszik meg. Tapintásra puha, belül kicsit kocsonyás, kívül porcos. Alakja fülkagylóra hasonlít, innen a neve is. Az Aggteleki Nemzeti Park területén biztosan találkozhatsz vele. A gyógyászatban is használják, véralvadásgátló hatása van. Úgy tartják, levesben a legfinomabb.
Szintén egész évben találkozhatunk a lepketaplóval (Trametes versicolor), ami nagyon látványos a téli erdőkben 2–10 cm széles, félkör vagy vese alakú, körkörösen váltakozó színű, bársonyos sávokkal tarkított, lapos, vékony termőtesteivel, pláne, hogy tömegesen fordul elő. Fiatalon fehéres, később sárgás a húsa, szagtalan-íztelen. Lombhullató fákon gyakrabban láthatjuk, de olykor tűlevelűeken is megjelenik. Gyógyászati céllal használják immunstimuláló, tumorgátló, gyulladáscsökkentő és vírusellenes hatása miatt.
Már messziről virít a fákon az aranyos rezgőgomba (Tremella mesenterica), ami a nevéhez híven tényleg aranyos, pontosabban sárga színű, idősebb korában halványabb, a felülete kissé fénylő. A termőtest tekervényes, fodros, húsa kocsonyaszerű. Lehullott ágakon, korhadó faanyagon fedezhető fel. Egész évben láthatjuk (főként csapadékos időszakokban), de talán a téli erdőben a legfeltűnőbb. Nem mérgező, de nem nagyon érdemes megkóstolni.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
