Vajon miért nevezik a modortalan embereket taplónak? Amikor a taplógombák, köztük a bükkfa-tapló, rengeteg jó és hasznos tulajdonsággal rendelkeznek. Nem ehető, viszont sokoldalúan felhasználható, és a toplászok is felfedezték maguknak. Nézzük, mire is lehet jó a tapló!
Elnevezése arra is utalhat, hogy főként öreg, legyengült bükkfákon él, de az akác kivételével szinte bármely lombos fán előfordulhat. A bükkfa-tapló (Fomes fomentarius) félkör alakú termőteste néha hatalmasra, akár 40 cm szélesre is megnőhet. A fához kalapszerű, pataszerű termőtestei erősen rögzülnek. Az élősködő gomba a fát idővel elpusztítja, de az elhalt fában is tovább él.
Azon ritka gombák egyike, amelyek évelők: az év minden szakában találkozhatunk vele az erdőben, így télen is.
A termőréteg évente egymásra rétegződik, színe a kortól függően – a krémszínűtől az okkerbarnáig – változik, húsa kemény és fás, erősen gombaszagú. Nem ehető, a népi gyógyászatban vérzéscsillapítóként használták a benne lévő csersav összehúzó hatása miatt, de gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatást is tulajdonítanak neki – írja az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Facebook-posztjában. Régebben a kiszárított bükkfa-taplót tűzgyújtásra is használták.
A 19. század végén a kézművesség is felfedezte magának, és elmondható, hogy a bükkfa-tapló napjainkig igazi diadalutat tett meg a dizájn területén, és a toplászok kalapokat, sapkákat, mindennapi és dísztárgyakat (táska, terítő, faliszőnyeg, párna, könyvjelző stb.) készítenek belőle. A toplászatnak (a taplógomba feldolgozásának) Korondon, Székelyföldön, a bajor és a cseh erdővidéken, Ausztriában és Horvátországban van jelentősebb hagyománya.
