Olyan, mint egy kátránycsepp, kocsonyás, fénylő fekete felszíne agyszerűen tekervényes, nincsen tönkje, nincsenek lemezei. Láttál már ilyet?
Az erdőben járva, néha nem is gondolnánk, hogy egy elhalt faágon vagy fatörzsön megpillantott, külsőre zselés „narancsbőrnek” tűnő objektum egy gombafaj. Pedig a kormos mirigygomba pont ilyen, és egész évben megtalálható lombos fák maradványain.
A klasszikus gombaszépségtől messze áll. Esős időszakban növeszti kocsonyás állagú, fekete színű, ráncolt termőtesteit, amelyek gyakran egymásba érnek, és ilyenkor nagyobb, akár 20–30 centiméter hosszan is beborítják az elhalt faanyagot.
Agyvelőszerűen tekervényes felszíne számos lebenyből áll, idővel egyre barázdáltabb és ráncosabb lesz. A kormos mirigygomba – mint általában a többi rezgőgombafélék – kiszáradt, vékonyka egyedei nedvességre vizet vesznek fel, és visszanyerik eredeti zselés, puha bizarr formájukat. Nem ehető, és nincs étkezési értéke.
Forrás: Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Facebook-oldal
