Télen sem pihennek a cifrarákok

A legfrissebb kutatási eredményekből kiderül, hogy ez a hazai vizekben megtalálható invazív faj télen is aktív. Sajnos ezzel több probléma is van.

Az észak-amerikai eredetű cifrarák (Faxonius limosus) első egyedeit az 1950-es években tógazdasági célból importálták hazánkba, majd szép lassan, nagyobb folyóink mentén, országszerte elterjedt. Ma már a leggyakoribb idegenhonos rákfaj. Nagyon jól alkalmazkodik, gyorsan terjed, két víztest között a szárazföldön is képes átkelni, ráadásul képes ivartalan szaporodásra is. A Magyar Haltani Társaság által közzétett legfrissebb kutatási eredmények bebizonyították, hogy a faj sikeres terjedésében az is szerepet játszik, hogy a cifrarák aktvitása az őshonos és egyes idegenhonos (pl. jelzőrák) decapodákkal ellentétben a vizeink lehűlésével sem szűnik meg.

A cifrarákkal több probléma is van. Egyrészt egy adott élőhelyről kiszorítja az őshonos rákfajokat, elfogyasztja más őshonos fajok, rákok, halak ikráit, ráadásul tünetmentes hordozója a rákpestis nevű betegségnek, ami viszont halálos az őshonos rákfajokra nézve.

A szakértők már egy ideje feltételezték, a hidrobiológiai vizsgálatok viszont igazolták, hogy a cifrarák télen sem pihen. 2018–2022 között a leghidegebb hónapokban aktív cifrarákokat változatos élőhelyeken sikerült megtalálni. A Hármas-Körösben, a Sárvizben és a Benta-patakban kőszórások lábazatánál, az Ipolyban sekély, gyors sodrású kavicsos mederben, az RSD-ben (Ráckevei (Soroksári)-Duna) a parti nádas és a nyílt víz határán, a Balatonban pedig mély vizű kikötőkben mutattuk ki aktív egyedeit, 6 °C-nál alacsonyabb vízhőmérsékleten – olvasható a Magyar Haltani Társaság közösségi oldalán.

A jelentős egyedszámot elérő cifrarákállományok a természetvédelmi kockázatok mellett jelentős hatással lehetnek vizeinek teljes táplálékhálózatára és tápanyagforgalmára, így azok ökológiai állapotára is.

CIFRARÁK (ORCONECTES LIMOSUS)

Testhossza 11–12 centiméter. Színe általában barna. A potroh hátlemezein jellegzetes barnásvörös foltok láthatók, erről kapta magyar nevét. Ollói a testméretéhez viszonyítva kisebbek, mint az őshonos fajoknál.

Kapcsolódó cikkek