Elődeinknek, különösen a mezőgazdaságban dolgozóknak nagyon fontos volt ismerni az időjárás alakulását, bár hőmérők, légnyomásmérők, légkört leíró meteorológiai egyenletek, szuperszámítógépek és időjárási modellek nem álltak rendelkezésre akkoriban. A népi megfigyelések segítségével azonban mégis megtanulták pár napra előre jelezni az időjárást. Így alakultak ki a dátumokhoz, névnapokhoz és jeles napokhoz köthető, generációkon keresztül átadott népi hiedelmek. Szinte mindegyik hónaphoz rengeteg népi regula tartozik, kiváltképp a téli hónapokhoz.
December elsejével kezdetét veszi a meteorológiai tél. Beköszönt az év legsötétebb hónapja, hiszen a napsugárzás ilyenkor éri a legkisebb hajlási szögben hazánkat (és egyben az egész északi félgömböt), ezért
a nappalok az év során ekkor a legrövidebbek, az éjszakák pedig a leghosszabbak.
December 13-a, Luca napja megannyi népi hiedelemmel kapcsolható össze. Ha megfigyeljük az időjárást Luca napjától 12 napon át karácsonyig, a régiek hite szerint megjósolhatjuk, hogy miként alakul a következő év tizenkét hónapja. Ha például a harmadik nap napos lesz, akkor márciusban is sok napsütés várhat ránk, de ha az ötödik nap esős, akkor a május is az lesz. December 21-én, a téli napforduló napján beköszönt a csillagászati tél is, ezen a napon a legrövidebb a nappal. Karácsony első napján, december 25-éről a népi hiedelem úgy tartja, ha fehér a karácsony, akkor zöld a húsvét, ha pedig fekete a karácsony, akkor fehér lesz húsvét. Úgy gondolták, ha karácsonykor nem esik a hó, húsvétkor bizony ezt az időjárás bepótolja.
Egy régi néphit alapján Szilveszter napján, december 31-én szokás elkészíteni a hagymakalendáriumot. Ilyenkor egy félbevágott vöröshagymát 12 levélre szednek szét, majd sorba rakják azokat egymás mellé. A hónapokat szimbolizáló leveleket sóval meghintik, újév reggeléig állni hagyják, majd ennek segítségével megjövendölik a jövő év 12 hónapjának alakulását. E szerint az a hagymalevél, amelyen a só feloldódott, csapadékos hónapnak ígérkezik, az viszont, amelyiken nem, valószínűleg száraz hónap lesz.
Az új év első hónapja a január (népies nevén Boldogasszony hava). Vízkereszt napján, január 6-án megjósolhatjuk, milyen tél vár még ránk, hiszen ha ezen a napon az eresz csurog, akkor hosszú lesz a tél, ám ha a hó esik, akkor korán tavaszodik. Vagyis akkor, ha vízkereszt napján olvad, hosszú télre számíthatunk, de nemsokára beköszönt a tavasz, ha aznap a hó szakad.
Piroska napján, január 18-án akár negyven napra is előre láthatjuk az időjárást, ugyanis Piroska napján, ha fagy, negyven napig el nem hagy. Ágnes napján, január 21-én úgy tartották, hogy jó termés várható, ha aznap derült idő köszönt be. Január 22-e fontos dátum a szőlősgazdák életében: úgy tartják, ha megcsordul Vince, tele lesz a pince, vagyis abban az esetben, ha aznap olvad, szőlőben és borban gazdag évre számíthatunk. Január 25-e, Pál napja a híres pálforduló dátuma. A régi időkben úgy tartották, hogy ezen a napon megtudhatjuk, marad-e még negyven napig a tél, avagy fordulatot vesz, és melegedés, olvadás kezdődik. Hosszú télre számíthatunk viszont, ha aznap meglátjuk az árnyékunkat.
A februárhoz (népies nevén böjtelő havához) számos hidegrekord kapcsolódik. Az utolsó téli hónap az év legrövidebb hónapja, hiszen mindössze 28 napos, és csak 4 évente, szökőévben fordul 29 naposra. Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, február 2-án a hiedelmek szerint a kora tavasz hírnöke a hideg idő, míg hosszú télre számíthatunk, ha jó az idő. Ezen a napon a medvéké a főszerep: ha a medve meglátja aznap az árnyékát, bizony még visszamegy a barlangjába, ahonnan nem bújik elő negyven napig, amíg a tél tart.
Hazánkban 1929. február 10-én mérték a legalacsonyabb maximum-hőmérsékletet:
–20 Celsius-fok volt Nyíregyházán, ez a mai napig országos hidegrekordnak minősül.
Február 16-a, Júlia napjától kezdve viszont elvileg melegebb időjárásra számíthatunk, bár néha megesik, hogy „bolondoznak a Julisok”, és aznap hó is esik. Február 16-ához ismét egy országos hidegrekord társul: Miskolc-Görömbölytapolcán –35 Celsius-fokot mértek 1940-ben, amely máig a legalacsonyabb mért hőmérsékleti érték Magyarországon. Zsuzsanna napján, február 19-én „elviszi a havat”, ha a pacsirta dalol aznap, azaz közeleg a tavasz. Február 24-e jégtörő Mátyás napja, a régiek úgy tartották, hogy Mátyás apostol elűzi a hideget, mert bárdjával megtöri azt. A néphit szerint, ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál.
Bár nem sok hiteles tudományos kutatás vizsgálja a téli hónapok népi hiedelmeinek meteorológiai beválását, az nagyon is valószínűsíthető, hogy a népi regulák bekövetkezésének gyakorisága az elkövetkezendő években csökkenni fog az éghajlatváltozás felgyorsult üteme miatt. Elég csak azt megfigyelnünk, hogy mennyit csökkent a havas napok száma Magyarországon az elmúlt 20-30 évben.
