A madár a messzi északról érkezik Magyarország rövid füvű legelőire. Jellegzetes hangjáról könnyen felismerhető.
A sarkantyús sármány Oroszország északi részén, Észak-Amerika sarkkörön túli tájain, Grönlandon, a Spitzbergákon és Skandináviában él. Korán érkezik hozzánk, van, hogy már szeptember végén megjelenik a rövid füvű legelőkön.
A hangja alapján egyszerűen beazonosítható:
A Hortobágyon elsősorban a kígyófarkfű magjával táplálkozik – számol be róla a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság a Facebook-oldalán. Kisebb csapatokban látható, előfordul, hogy más sármányokhoz csapódik, máskor vegyes pintycsapatokhoz csatlakozik. Általában a földön rejtőzködve mozog.
A verébalakúak rendjébe tartozó madár testhossza 15–16 cm, szárnyfesztávolsága 25–28 cm, a hím és a tojó egyaránt 20–28 g-os. Rendszeresen előfordul telente hazánkban, de csak nagyon kis egyedszámban. A legtöbb példány a Hortobágyon jelenik meg.
A vizes, mocsaras, lápos környezetet kedveli, fészkelőhelyül ezeket választja. A tojó 2–7 tojást rak, csak ő kotlik rajta, viszont később a fiókák etetésében mindkét szülő részt vesz. Évente egyszer költ. Védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.
