Vajon mire utal ez a találós kérdésnek is beillő cím? Annyit elárulunk, hogy a szóban forgó épület Vas megyében van, egészen pontosan az ország legnyugatabbra fekvő városában.
A cím Szentgotthárd egyik nevezetes épületére, a Magtártemplomra utal, amely a belvárosban áll, több mint száz évig templom volt, majd a 18. században magtárként használták, 1988-tól kezdve pedig már színházként funkcionál.
A ciszterciek templomai
A Magtártemplom vagy eredeti nevén Szent Gotthárd-templom 1676-77 között épült fel Széchenyi György esztergomi érsek kezdeményezésére, aki jelentős összeget adományozott az építkezés céljaira.
Szentgotthárdon III. Béla alapított ciszterci kolostort 1183-ban. A mohácsi csata után az épület toronnyal és vizesárokkal megerősítve a végvári vonal része lett. A szerzetesi élet 1556-ban megszűnt, az Árpád-kori épület pedig 1605-ben semmisült meg: a stájer Tieffenbach parancsnok robbantatta fel a hajdúcsapatok közeledésekor. Az új templom a korábban itt álló és a sorozatos harcokban megrongálódott apátság romjain épült fel.
A hajdani monostor romjai ma is láthatók a Magtártemplom mellett.
Később a Heiligenkreuzból érkeztek ciszter szerzetesek, akik egy másik templomot építettek itt, a ma is álló Nagyboldogasszony-templomot, amelyhez egy rendház is épült, ma ebben működik a város Polgármesteri Hivatala.
Egy épület három élete
II. József 1782-es rendeletével feloszlatta a szerzetesrendeket, bár a szentgotthárdi apátságot megkímélte, a régi templomot 1787-ben magtárrá alakíttatta. Az átalakítás során az ablakokat berakták és három szintet fagerendákkal építettek be, a harangtornyot és az oltárokat is lebontották.
A Magtártemplom az 1970-es években:
A Magtártemplomot Szentgotthárd alapításának 800. évfordulójára színházzá alakították (ezért nevezik Magtárszínháznak is.) Műemlékvédelmi szempontok miatt azonban nem lehetett teljes alakításokat végezni az épületen, ezért a színház kissé szűk, és nem tudtak benne például zenekari árkot sem kialakítani.
Tanösvény a ciszterci mindennapokról
A Magtártemplom körül elterülő várkertben idén májusban adták a Ciszterciek mindennapjai elnevezésű tanösvényt, ahol sok érdekességet tudhatunk meg a szerzetesek életéről.
Az antik kódex megjelenésű információs táblák a ciszterciek gazdálkodását, monostorbeli életét, szokásait idézik meg.
Megtudhatjuk például, hogy a ciszterciek önellátásra rendezkedtek be, és a mai Várkert északkeleti részén alakították ki a kertészetet és gyümölcsöst. Ennek emlékére egyébként a parkban ma is vannak gyümölcsfák. A szerzetesek új növényfajtákat is meghonosítottak, és az itt honos gyümölcsfák mellett egy üvegházban citromot, narancsot, ananászt is termesztettek.
