Magyarország ornitofaunájának legszínpompásabb madarai közé tartozik a más fajokkal gyakorlatilag összetéveszthetetlen, alacsony tengerszint feletti magasságon fekvő lomberdőkben, ültetett fenyvesekben, gyümölcsösökben, szőlőkben, parkokban és kertekben egyaránt előforduló tengelic, amelyet jellegzetes hívóhangja után stiglic néven ismer a népnyelv.
A verébalakúak (Passeriformes) rendjének pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó, nagy elterjedésű területtel és számos alfajjal rendelkező tengelic (Carduelis carduelis) hazánkban igen gyakori, általánosan elterjedt fajnak számít. Állományának nagyságát 690-910 ezer párra becsülték az 1999 és 2002 között zajlott, terepi adatgyűjtésre épülő monitorozási vizsgálatok alapján.
Testhossza 12-13,5 cm, szárnyfesztávolsága 21-25 cm, testtömege pedig 14-19 gramm. A nyílt élőhelyeket preferáló énekes legkarakterisztikusabb bélyege az adult (öreg, kifejlett, végleges tollruhát viselő) egyedek vörös-fekete-fehér fejmintázata, valamint a fekete szárny nagyméretű, sárga színű panelje, amely már a fiatalokon is szembetűnő. A juvenilis (fészekből kirepült, fiatalkori tollruháját viselő) tengelic finoman csíkozott, szürkésfehér fejéről még hiányzik a jellegzetes színhármas. A nemek (tehát a hímek és a nőstények) rendkívül hasonlók, terepen nem elkülöníthetők.
Magyarországon rendszerint évente kétszer - május és augusztus között - kerül sor költésre. Kicsiny, vastag falú, viszonylag mély, mívesen kivitelezett fészkét a fák koronájának több méteres magasságban lévő ágvilláira építi a tojó. Az általában 5 tojásból álló fészekaljon 12-13 napig kotlik, s ez idő alatt a hím gondoskodik táplálásáról.
A kikelő apróságok 13-15 napig élvezik az otthon melegét, valamint további egy hétig a szülők által biztosított „tengelicmenüt”. Utóbbi eleinte rovarokat és pókokat is nagy mennyiségben tartalmaz, a második héttől azonban vegetáriánus jelleget ölt - ez talán nem is meglepő egy olyan madárfajnál, amelynek egyedei rajonganak a bogáncs- és aszatfajok fészekvirágzatában érlelődő magvakért, melyek „kibányászásában” remek szolgálatot tesz a csipeszhez hasonló, hegyes, elefántcsontszínű csőr. A hazai tengelicállomány nagyobbik része állandó, míg a kisebbik ún. rövidtávú vonuló. Horvátországból, Észak-Olaszországból, Albániából, Bulgáriából és Görögországból egyaránt rendelkezésre állnak megkerülési adatok - „világjáró” tengeliceink legkedveltebb telelőterülete a Balkán-félsziget.
A tengelic (Carduelis carduelis) a védett fajok közé tartozik Magyarországon. Természetvédelmi értéke 25.000 Ft egyedenként. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján szintén szerepel e látványos pintyféle - besorolása LC (Least Concern), azaz „legkevésbé aggasztó helyzetű”.
