Tényleg évről évre több a kullancs Magyarországon? Az apró vérszívók a fák ágain leselkednek ránk? Melyik a legjobb eltávolítási módszer? Csipesszel álljunk neki, vagy kenjük be zsírral a bőrünket az élősködő körül? Cikkünkben eloszlatjuk a hiedelmeket.
Manapság már nem csak a kullancsszezonnak kikiáltott hónapokban érdemes odafigyelnünk a vérszívókra, így fontos alaposan felkészülnünk az apró pókszabásúak elleni védekezésre, főként, ha szabadidőnket legszívesebben a természetben töltjük. Bár a médiában hallhatunk arról, hogy évről évre nő a kullancsok száma, ez nem teljesen igaz.
Az Országos Epidemiológiai Központ szerint csak célzott, folyamatosan végzett kutatómunkával lehetne megfelelően alátámasztani az állítást, ám jelenleg ilyen felméréseket nem folytatnak hazánkban. Az azonban igaz, hogy a kullancsok elterjedési területe növekedett; a szakemberek kimutatták, hogy már a városi parkokban sem vagyunk biztonságban, sőt, barlangok mélyén is megélnek a vérszívók.
A pókszabású, ízeltlábú állatnak összesen nagyjából 700 faja él a Földön. A kullancsok igen szívósak; képesek akár több évig is életben maradni táplálék nélkül. A nőstény egyedek 2-9 évig élnek, és ezalatt több ezer petét leraknak. Jelenleg körülbelül 20 kullancsfaj él Magyarországon, ezek közül a legelterjedtebb az 1-4 mm-es közönséges kullancs (Ixodes ricinus). Különösen veszélyeztetett területek hazánkban Zala, Vas és Somogy megye térségében találhatók.
Elterjedt tévhit, hogy a kullancsok a fák ágairól pottyannak az ember nyakába, valójában ez csak ritkán fordul elő. A szemmel rendelkező, illetve a „vak” kullancsok is a fűszálakon, bokrokon (kb. 1,5 m magasságig) várnak áldozatukra, amit a kilélegzett szén-dioxid, illetve a test hőkibocsátása és illata alapján azonosítanak be.
Mivel nem szeretik a fényt, a vékonyabb bőrrel fedett, izzadt, nedves és melegebb területeket viszont annál inkább, igyekeznek bebújni a ruha alá. Ha a kullancs számára szimpatikus testfelületet talált, nyálával érzésteleníti azt, elülső lábai segítségével felvágja a bőrt, szájszervével pedig befúrja magát. Ilyenkor az áldozat maximum egy kis viszketést érez, de legtöbbször egyáltalán nem veszi észre a durva akciót.
A két legveszélyesebb kullancs által terjesztett betegség a Lyme-kór és a kullancs encephalitis. Előbbit a kullancs váladékaiban lévő baktérium, a Borrelia burgdorferi okozza.
Első tünete az ún. Lyme-folt, azaz ovális alakú bőrpír a csípés körül. A betegség előrehaladtával jelentkezhet levertség, láz, fejfájás, izom- és ízületi fájdalmak. A kór kezdeti stádiumban antibiotikummal kezelhető. Léteznek már különböző otthoni tesztek, melyek segítségével kideríthető, hogy fertőzött kullanccsal van-e dolgunk, de magunkat is tesztelhetjük Lyme-kórra, ám ezek a módszerek nem százszázalékosan megbízhatóak. Ha tüneteket észlelsz, mindenképpen fordulj orvoshoz!
A kullancsot gyors, határozott mozdulattal kell eltávolítani
Kullancs encephalitis, vagyis a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás ellen létezik megelőző oltás. A tünetek - láz, fejfájás, rossz közérzet, hányás, végtagfájdalmak stb. - a csípést követő 5-14 napban jelentkeznek. Kezelésére nincs specifikus gyógyszer, általában antibiotikumos kúrát alkalmaznak, és a tüneteket enyhítik. Bár a betegség komoly következményekkel is járhat (bénulás, hosszantartó fejfájás, szellemi leépülés), az esetek 95%-ban nyom nélkül gyógyul.
Legjobban úgy védekezhetsz, ha igyekszel megelőzni a kullancscsípést. A következőket fontos szem előtt tartani:
- Figyelj az öltözködésre, ha a természetbe mész! Ajánlott hosszúnadrág viselése, amit tűrj be a zokniba, ugyanígy a pólót, inget a nadrágba. Ha lehet, világos ruházatot válassz, így könnyebben kiszúrható felfelé a kullancs.
- Készülj fel! Érdemes kullancsriasztóval befújni, bekenni a szabad bőrfelületeket. A legjobb riasztóhatást a dietil-toluamid (DEET), az etil-butil-acetil-aminopropionát, valamint a pikaridin tartalmú készítmények biztosítják, és léteznek már kullancsriasztó karkötők is. A B-vitaminok hatása azonban bizonytalan.
- Táborozáskor, piknikezéskor kerüld a bozótos területeket!
- Vizsgáld át alaposan az egész tested a szabadban való tartózkodás után! Minél hamarabb sikerül eltávolítani a kullancsot, annál kisebb a fertőzés esélye.
- Tartsd rendben a kertet! A fű rendszeres nyírásával, a bokrok ritkításával, az avar gyakori összegyűjtésével megelőzheted a kullancsok beköltözését. Érdemes a kerítéseket megerősíteni, hogy kívül tartsd a „betolakodókat”, pl. a sünöket, amelyek hordozhatnak kullancsot.
- Figyelj oda a háziállatokra! Amellett, hogy a kullancsok számos, állatra is veszélyes kórt terjesztenek, a kutyák, macskák a házba is behordozhatják az élősködőket. Használj kullancs elleni cseppet, nyakörvet kedvenceiden!
A kullancs biztonságos eltávolítása
Ha a vérszívó már befúródott, a cél az, hogy minél előbb megszabadulj tőle. Jobb, ha a népi módszert, az élősködő melletti bőrfelület zsírral való bekenését hanyagolod, ugyanis a kullancs fuldoklás közben átadhatja a kórokozókat. Kerüld a potroh megnyomását is! A legjobb, ha csipesszel vagy kullancskiszedő kanállal távolítod el az élősködőt, ez utóbbi magyar találmány, és főleg kifejlett egyedek esetében hatékony.
Ha bátor vagy, akár körömmel, ujjal - gyors, határozott mozdulattal - is kiszedheted a kullancsot.
A közhiedelemmel ellentétben nem baj, ha beszakad a „feje” (vagyis a szájszerve), idővel kilökődik majd, csakúgy, mint egy szálka. A kiszedett kullancsot jó alaposan nyomd össze! Érdemes feljegyezni a csípés időpontját, így amennyiben tünetek jelennek meg, pontosan tájékoztathatod az orvost.
Íme, egy videó a kullancs kiszedésének szakszerű módjáról:
Akkor jelezd a kullancsfigyelo.hu oldalon, mert lehet, hogy egy Hyalomma egyedről van szó. Ezek a fajok eredeti élőhelyeiken veszélyes kórokozókat terjesztenek, és már Európában is megjelentek. A kutatók a lakosság segítségét is kérik a faj elterjedésének feltérképezésében.
A Hyalomma kullancsok (a Hyalomma marginatum és a Hyalomma rufipes) eredetileg Magyarországtól délebbre őshonosak, a Földközi-tenger mentén, Afrikában és Ázsia déli részén található a természetes élőhelyük. A klímaváltozás miatt azonban az élőlények vándorolnak: az éghajlatváltozás eltolja azoknak a sávoknak a határait, amelyeken belül az egyes élőlények jól érzik magukat. Ennek következtében régi élőhelyek elvesznek és újak jelennek meg. Ez a folyamat Európát is érinti, és ennek köszönhető a Hyalommák megjelenése többek között Magyarországon is.
Az Ökológiai Kutatóközpont arra kéri a lakosságot, hogy a talált példányokat jó alaposan figyeljék meg, és ha Hyalommának bizonyul, azt jelezzék nekik. A legfontosabb, hogy sok, minél jobb minőségű képet készítsenek róla, a további, szükséges adatokról és a beküldés módjáról részletesen lehet tájékozódni ide kattintva.
