A mentális egészség védelme egy globális járvánnyal súlyosbított, egyébként is stresszes 21. században kulcsfontosságú feladat. Mindebben a természetnek különösen nagy szerepe van, olyannyira, hogy van, ahol már kiegészítő kúraként, receptre írják fel a természetben eltöltött időt.
Az, hogy a természetnek pozitív hatása van a mentális egészségünkre, bizonyára mindenki a saját bőrén érezte már. Ma már azonban egyre több tudományos kutatás is alátámasztja ezt, sőt a skóciai Shetland-szigeteken 2018 októberétől a háziorvosok az egészségbiztosító támogatásával pácienseinknek kiegészítő kúraként receptre írják fel a természetben eltöltött időt.
A felírt „kezelések” között szerepel például madárles, a heti többszöri kirándulás ajánlott túraútvonalakon vagy növény- és állatfajok megfigyelése.
Japánban már az 1980-as évektől használják megelőzési céllal a tudatos jelenlét (mindfulness) gyakorlásával egybekötött erdei séta, az ún.„erdőfürdő” (shinrin yoku) módszerét. Ilyen séták már nálunk is elérhetők, korábban mi is kipróbáltunk egyet.
A témában most az ELKH Ökológiai Kutatóközpont jelentett meg új kiadványt, Természet és lelki egészség címmel.
Az interneten elérhető kiadványban átfogó képet kaphatunk arról, mit tudunk jelenleg a természet és a mentális egészség kapcsolatáról, milyen kutatások, tudományos eredmények születtek a témában. Szó esik sok más mellett arról, hogy milyen összefüggés van a biológiai sokféleség és a mentális egészség között, illetve hogyan erősíthető a természethez való kapcsolódás.
Az eddigi kutatások pozitív összefüggést mutattak ki a pozitív érzelmek, az élettel való elégedettség, az életteliség (vitalitás), valamint a természeti környezettel valót kapcsolat között.
A természetben eltöltött időnek mind fizikai, mint mentális egészségünkre számos pozitív hatása van: többek között gyorsítja a stressz utáni regenerációt, javítja a hangulatunkat, fokozza a figyelmünket. A természet hozzájárul különböző mentális zavarok gyógyításához is, például a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral, illetve a demenciával érintettek magatartási zavarainak mérsékléséhez, gyógyításához.
Hogy a mentális egészséggel foglalkozni kell, nemcsak az egyén, hanem a társadalom szintjén is, azt az adatok is alátámasztják. Ahogy a kiadványban olvashatjuk, a globális népesség csaknem 10%-a, 790 millió ember szenved különböző mentális zavaroktól, az Európai Unióban ez a szám 84 millió.
Egy 2016-os becslés szerint a magyar lakosság 15,4 %-a küzd különböző mentális zavarokkal, de ez a szám, a járvány hatására valószínűleg még magasabb lett.
A természet mindannyiunk számára gyógyírt jelent, sok más mellett ezért is kellene sokkal jobban vigyáznunk rá.
A Természet és lelki egészség című kiadványt ide kattintva tudjátok elérni.
