Természetjárók Napja - történelmi visszatekintés

Ebben az évben szeptember 20-án ünnepeljük a Természetjárók Napját Dobogókőn. Cikkünkből megismerhetitek a nagy múltú rendezvény kialakulásának történetét.
 

Szerző:
Kunos Gábor
Fotó:
MTSZ Archívum
2014. szeptember 19.

Ebben az évben szeptember 20-án ünnepeljük a Természetjárók Napját Dobogókőn. Cikkünkből megismerhetitek a nagy múltú rendezvény kialakulásának történetét.
 

 dr. Thirring Gusztáv és dr. Téry Ödön (J1-2.) 1888-ban, a pilisszentkereszti Klastrom-kútnál

 

Az MTSZ 25 évvel ezelőtt, 1989 szeptemberében rendezte meg először a Természetjárók Napját Dobogókőn. Korábban is léteztek a természetjáró mozgalomnak ünnepei, például április 4-én Vörös-kőn és november 7-én a Pilis-nyeregben találkozott a természetbarátok népes tábora. Ezeken az emléktúrákon adták át a kitüntetéseket, a megérdemelt túrázói minősítéseket és az Országos Kéktúra teljesítőinek jelvényeit is. A természetvédelmi változások és ezen túrák politikai háttere miatt az 1987-ben önállósult Magyar Természetbarát Szövetségnek új ünnepi helyszínre és időpontra volt szüksége. 1988-ban a magyar turistaság kultikus helyének számító Dobogókőre esett a választás.

 

Az első alkalommal megtartott Természetjárók Napján Straub F. Brunó, az Elnöki Tanács elnöke köszöntötte a résztvevőket. A későbbi rendezvények ünnepi szónokainak névsorában több jeles személyiség is megtalálható.

 

Nemcsak Dobogókő szolgált a rendezvény helyszínéül. 1991-ben a szervezett mecseki turistaság - a Mecsek Egyesület megalakulásának 100. évfordulóján - Pécsett, 1992-ben a borsodi turistaság centenáriumi évfordulóján Miskolctapolcán, 1996-ban a Millecentenárium alkalmából Ópusztaszeren, 2010-ben pedig ismét Pécsett - Európa egyik kulturális fővárosában - ünnepelhettük a Természetjárók Napját.

 


Az első Természetjárók Napja Dobogókőn; bal oldalon Peták István, az MTSZ volt elnöke

 

Miért esett a választás Dobogókőre és a szeptemberi időpontra?

Az 1873-ban megalapított Magyarországi Kárpát Egyesületnek (MKE) már 1876-ban létezett egy fővárosi munkabizottsága, majd 1879-ben létrejött az első budapesti osztálya is, de jelentősebb hatást nem tudtak kifejteni a hazai turistaéletre. 1888-ban dr. Téry Ödön és dr. Thirring Gusztáv keresztül-kasul bejárták a budai hegyeket és a Pilist. Közben azon gondolkodtak, hogy ezeknek a vidékeknek a turistaforgalomba való bevonásához új szervezetet kell alakítani. Szeptember 24-én, a Pilisszentkereszt közelében található Klastrom-kúthoz tett kiránduláson határozták el, hogy még ebben az évben megalakítják az MKE második Budapesti Osztályát. Az utókor a fővárosi turistaság kezdetét ehhez a naphoz köti.

 

Az osztály 1891-ben kilépett az MKE-ből, és ebből alakult meg a Magyar Turista Egyesület. A nagy lendülettel folytatódó munka eredményei között könyvelhetjük el az 1897-98-ban Dobogókőn fából felépített menedékházat, majd a megnövekedett forgalom igényeihez igazodva, 1906-ban egy újabb, nagyobb épületet is létrehoztak. Ezeket báró Eötvös Lorándról, az egyesület elnökéről nevezték el.

 

Az idei rendezvény részletes programját itt ismerhetitek meg!
 

Cikkajánló