Természetvédelmi terület lett a Felső-Bácska ősgyepe, a Madarasi-marhajárás, amely egyike az Alföld néhány fennmaradt sztyepprétjének, ezért felbecsülhetetlen értéket képvisel.
A területet jelző hatósági tábla kihelyezését megelőző sajtótájékoztatón elhangzott, a Natura 2000 hálózat részét képező közel 44 hektár kiterjedésű Madarasi-marhajárás a rajta átfolyó Kígyós-főcsatornának köszönhetően változatos élőhelyi feltételeket biztosít az élővilág számára. A marhajárás elnevezése a szarvasmarha legeltetésre utal, amely 2004-ben szűnt meg. A gyepen 2008 óta juhokkal legeltetnek. A Bácskai löszös síkság részét képező Madarasi-marhajárás legfontosabb természeti értékeit a természetközeli állapotú gyepi életközösségek, köztük különösen a löszpusztarétek, a homoki sztyepprét és a löszpusztarét átmeneti életközösségek, illetve a mocsárrét-maradványok jelentik.
A terület botanikai értékei régóta ismertek a szakemberek körében. Ezek közül kiemelkedő a több mint egymillió tőből álló tarka sáfrány állomány és a mintegy nyolcezer tőből álló tavaszihérics-populáció. Itt élő védett növényfaj még a sokvirágú habszegfű, a selymes boglárka és a kései pitypang. Ugyan nem védettek, de szintén megtalálható itt a Bácskai löszös síkság jellegzetes növényzetét képező taréjos búzafű, magas kígyószisz, szürke galaj és jakabnapi aggófű.
Zoológiai értékekben sem szűkölködik a természetvédelmi terület. Megfigyelhető itt a sisakos sáska, az óriás tőrösdarázs, a szongáriai cselőpók, de rendszeresen költ itt a füleskuvik, a búbos banka, a gyurgyalag, a szalakóta, a kis őrgébics, az erdei fülesbagoly és a parlagi pityer. A táji értékek és a védett fajok megőrzése mellett természetvédelmi cél a hagyományos legeltetéses állattartás kultúrtörténeti emlékeinek megőrzése és a tájhasználati mód fenntartása.
Az elmúlt években egy tájvédelmi körzet, 13 természetvédelmi terület és 68 természeti emlék került oltalom alá, így 2010 óta mintegy 40 százalékkal nőtt az ország védett területeinek száma, míg a hektáros kiterjedés nagyjából 0,6 százalékos növekedést mutat.
A legutóbbi természetvédelmi területté nyilvánítás is a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területéhez köthető, hiszen 2017 tavaszán vált védetté a több mint 100 hektáros bajai földikutya-rezervátum, amely kulcsfontosságú lépés a faj megóvása terén. Az utolsó nagy, táji léptékű védetté nyilvánítás is a Kiskunsághoz köthető, hiszen a Körös éri Tájvédelmi Körzet 2012 óta Magyarország legfiatalabb országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti területe.
Kapcsolódó cikkek:
Érkeznek a bíbicek, nagytakarítás volt a sirályoknál
Helló tavasz, tömegesen virágzik az egyhajúvirág
Gyönyörű fotóalbum készült a Kiskunságról
A Kiskunságról készít filmet a híres magyar természetfotós
