„A szénsavas források hazánkban a savanyúvizek. Erdélyben ezeket borvíznek, Észak-Magyarország vulkáni utóműködéses területein csevicének nevezik.”
Ez a részlet egy 9. osztályos földrajz tankönyvből származik. A sokak által ismert földrajzos dogma ma már nem helytálló, hisz kutatások egyértelműen kimutatták, hogy a Mátra térségében található csevicéknek semmi köze a vulkáni utóműködéshez. De akkor mitől szénsavas és „savanyú” a vizük?
A Székelyföld vulkáni területein (pl. a Hargitában) fakadó borvízforrások valóban utóvulkáni működésekhez köthetők. A kőzetekben a felszín felé áramló vizekbe szén-dioxid, egyéb más gázok és ásványok oldódnak be, amelyek azt szénsavassá és oldott ásványi anyagokban gazdaggá teszik. A vízben oldódó gázok a „nem is olyan régen” (kb. 30 ezer éve) befejeződő vulkanizmus utóhatásai.
A Mátra fő tömegét a földtörténeti miocén korban (kb. 17-12 millió évvel ezelőtt) zajló vulkáni működés hozta létre. A vulkanizmust követően valóban zajlott utóvulkáni működés, ez azonban ma már semmilyen formában nem jelentkezik, hisz a vulkanizmus már elég régen véget ért ahhoz.
A Mátra vulkáni felépítményei alatt azonban jóval idősebb, döntően üledékes kőzetek találhatók, amelyek jelenlétét fúrások egyértelműen igazolták.
Ezek a kőzetek (pl. különféle triász karbonátok és tercier finom szemű medenceüledékek) a mélyben uralkodó nagy nyomás és hőmérséklet miatt kémiai értelemben bomlanak, amelyet idegen kifejezéssel termikus disszociációnak nevezünk. A bomlás eredményeként szén-dioxid keletkezik, amely felfelé áramolva beoldódik a felszín alatti vizekbe és mintegy elsavanyítja azokat, természetes “szódavizet” hozva létre. A hő hatására történő bomlás mellett még szénhidrogén-eredetű szerves anyagok átalakulása is hozzájárul a csevicék szénsavas vizének létrejöttéhez. A kén-hidrogén okozta záptojásszagot a víz a pirit nevű ásvány mállása miatt kapja.
A kiváló vizet adó forrásokat sokan látogatják, hisz ízük és természetességük miatt számtalan betegség gyógyítására alkalmasak lehetnek. Ne feledjük, hazánkban az 5 l/perc hozamot meghaladó összes forrás védett, méghozzá a törvény ereje által (“ex lege”).
Mindent a felszín alatti vizekről: vásárold meg márciusi, a barlangokra fókuszáló tematikus lapszámunkat a Turistashopban, vagy az újságárusoknál, és olvasd el Tudástár rovatunk cikkét.
Korábbi lapszámainkat pedig IDE KATTINTVA TUDOD ELÉRNI.
A cikk eredetileg A kövek mesélnek blogon jelent meg.