Tilos vagy szabad avart égetni? – Minden, amit a zöldhulladék kezeléséről tudni kell

Az avar- és gallyégetés főként a kertrendezés őszi és tavasszal időszakában tapasztalható, amikor az ember legtöbbször esztétikai okokból meg akar szabadulni a kerti hulladéktól. Sokan megszokásból gyújtanak tüzet, ez tűnik a probléma legegyszerűbb, legolcsóbb megoldásának, a módszer azonban nemcsak azért aggályos, mert a szomszédokat zavarhatja a füstszag, hanem mert a természetre és az egészségre is roppant káros anyagok kerülhetnek a levegőbe.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény egyértelműen kimondja, hogy 2021. január 1-jétől országosan tilos a zöldhulladék égetése. A dolog mégsem ennyire egyszerű, mert a jogszabály lehetőséget biztosít az önkormányzatoknak, hogy helyi rendeletben szabályozzák az avar és a kerti hulladék égetését. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy vannak olyan települések, ahol egyáltalán nem szabad avart égetni, máshol kijelölt időzónák biztosítják a legális égetést.

Mi van a szalonnasütéssel?

Itt érdemes egy kicsit kitérni arra, mi a különbség tűz és tűz között. A kerti hulladék elégetését talán nem kell definiálnunk, de mi van a szalonnasütéssel? A két dolog ugyanis más. Utóbbi az év bármely időszakában legális, amennyiben száraz fát vagy faszenet használunk, nem hagyjuk felügyelet nélkül a tüzet, illetve nincs tűzgyújtási tilalom elrendelve. A hatósági tűzgyújtási tilalom ugyanis nemcsak az erdei pihenők tűzrakóhely-használatára vonatkozik. Amennyiben

Megfordulhat a fejünkben, hogy a növényi hulladék elégetését szalonnasütésnek álcázzuk, és ezzel el is van intézve a dolog. Ezt két okból sem érdemes megkockáztatni. Például azért, mert a szomszéd, látva a cselt, ugyanúgy feljelenthet minket, ha pedig tetten érnek, az bírságot vonhat maga után. A másik, talán nyomosabb érv, hogy kerti hulladék tüzén (kiváltképp avaron) szalonnát izzasztani nagyon nem tanácsos, mert az ilyen égés során roppant káros anyagok kerülhetnek a szervezetünkbe, ráadásul az étel sem lesz finom tőle.

Mit szívunk be avarégetéskor?

A levelekből, fűnyesedékből és kisebb gallyakból álló kerti növénykupacok általában a magas nedvességtartalom miatt alacsony hőmérsékleten égnek, hatalmas füsttel, így súlyos légszennyezést produkálnak. Ilyenkor főként szén-monoxid keletkezik, ami kisebb mennyiség belélegzése esetén is émelygést, fejfájást, szédülést okozhat, vagy például asztmás rohamokat válthat ki. A levegőbe kerülő 10 mikrométernél kisebb részecskék hosszútávon tartós egészségkárosodás kockázatát hordozzák: rákkeltőek, szív- és érrendszeri betegségeket idézhetnek elő, növelik a légúti betegségek, például a tüdőgyulladás esélyét.

Az égés során többek között szénhidrogének is keletkeznek, amelyek szintén rákkeltőek és károsítják az immunrendszert. A benz-a-pirén az egyik legveszélyesebb vegyület: a rák mellett öröklődő genetikai károsodást is okozhat, de hatással van a reprodukcióra is. A légzőrendszerre és a központi idegrendszerre a nitrogén-oxidok, a metil-etil-keton, az etilbenzol, a fenol és a dibenzofurán is negatívan hatnak.

Az elmúlt években sokat javult a helyzet, annak köszönhetően, hogy a legtöbb településen egész évben tiltják az avarégetést, továbbá a lakosság egyre környezettudatosabban kezeli a növényi hulladékot. Sajnos a javuló tendencia csupán a kerti égetésre igaz. A téli hónapok fűtésszezonjában még rengeteg település burkolódzik füstfelhőbe, a kéményekből pedig sok esetben nem tudni, milyen káros anyagok kerülnek a levegőbe, illetve a szervezetünkbe.

Pontos statisztikák nincsenek a megbetegedéseket illetően, de az Európai Környezetvédelmi Ügynökségi tíz évvel ezelőtti tanulmánya szerint Magyarországon a légszennyezés 13 000 ember idő előtti halálát okozza évente. Ezzel kapcsolatban Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Egyesület éghajlatvédelmi és lakossági égetés projektvezetője egy korábbi, fűtésszezonban készült cikkünk kapcsán elmondta, hogy ezek a számítások sajnos nem veszik figyelembe a nálunk nagyon is jellemző illegális égetést.

Mit tegyek, ha a szomszéd éget?

Először győződjünk meg arról, milyen célból gyújtott tüzet a füst okozója: lehet, hogy a bográcsozás még az első fázisában van. Egyértelmű illegális tevékenység esetén a legjobb, ha először megpróbálunk beszélni az illetővel: hívjuk fel a figyelmét és kérjük meg a szabályok betartására.

Amennyiben ez nem vezet célra, bejelentést tehetünk a rendőrségen, a helyi polgárőrségnél, illetve az illetékes kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalában, ahol a környezetvédelmi hatóságok kivizsgálják a panaszt. Érdemes fotóval vagy videóval dokumentálni az esetet, és nem árt, ha tanúkkal is igazoljuk a szabálysértést.

Mit kezdjünk hát az avarral?

Amennyiben mégis az égetést választanánk a kerti hulladék eltüntetésére, győződjünk meg arról, hogy egyáltalán van-e erre lehetőség a településünkön, illetve milyen időszakban tehetjük ezt szabályosan. A legjobb mégis az lenne, ha a szomszédok zavarása és természetkárosítást nélkül szabadulnánk meg az avartól. Megoldás lehet a bezsákolás, az önkormányzatok sok helyen biztosítják a zöldhulladék elszállítását. Ez pluszmunkát és költséget is jelenthet, ezért a legjobb módszer, ha a kertedben komposztálod a növényi hulladékot. Ezzel elkerülöd a légszennyezést, értékes növényi trágyához is juthatsz, amivel a talajod, veteményesed minőségét javíthatod. A komposztálás fortélyairól mi is írtunk már, az sem gond, ha nem kertes házban élsz. Budapesten emellett közösségi komposztálókat is találsz.

A kertészkedők számára nagyobb feladatot jelenthet a levágott faágak elhelyezése, amire általában szintén az égetés tűnik a legkézenfekvőbbnek, ugyanakkor a komposztsövény is megoldást kínál a holtfa hasznosítására, továbbá a kerti biodiverzitást is növeli. Erről a módszerről itt olvashatsz részletesen.