Egyik legérintetlenebb hazai erdőtájunk a Börzsöny központi része, aminek vadregényes környezete megannyi csodás látnivalót, természeti élményt tartogat. Megismerésében még mindig a jó öreg papírtérkép nyújtja a legnagyobb segítséget, de persze sosem árt, ha ötleteket is kapunk a gyalogláshoz.
A Börzsöny az Északnyugati-Kárpátok belső vulkáni övezetének legnyugatibb tagja. Az elmúlt évtizedben egyre több túrázó fedezi fel ezt a 600 km² kiterjedésű, változatos középhegységet, melynek természetjáró szemmel talán a legizgalmasabb része a hegység mindössze 46 km²-t magába foglaló központi része, amely az ország egyik legnagyobb lakatlan, összefüggő hegyvidéki erdőségét jelenti.
A hegyvidék központi része a Magas-Börzsöny, melyet északon a Kemence-patak, nyugaton az Ipoly folyó völgye, délen a Hosszú-völgy-Kóspallagi-medence-Szokolyai-medence vonal, keleten a Nógrádi-medence határol. Legszembetűnőbb geomorfológiai eleme, illetve a turisták által leglátogatottabb része a 12 km hosszan húzódó, ÉNy-DK, majd ÉK-DNy-i irányú főgerinc, mely a Godó-vártól (574 m), a Csóványoson (938 m), illetve Nagy-Hideg-hegyen (864 m) át, a Nagy-Inóc (826 m) és Kis-Inóc (683 m) tömbjéig tart. A Magas-Börzsöny vulkáni kalderáját a Kemence és Nagybörzsöny között húzodó, É-D-i irányú, 8 km hosszú Nyugati-gerinc határolja, aminek kiemelkedésein (Holló-kő, Vár-bérc, Lófarú, és a Magyar-hegy) a hegység egyik legszebb túraútvonala halad. Ez a két gerincvonal zárja közre hazánk egyetlen vulkáni eredetű középhegységi katlanát, aminek pompás tájképét hullámzó bércek és a közéjük ékelődött meredélyes völgyszorosok határozzák meg. E csodás látványban leginkább az említett nyugati gerincről vagy a hegység legmagasabb pontjáról, a 938 méteres Csóványos tetején álló kilátóból gyönyörködhetünk. A Központi-Börzsönyt északi, illetve keleti irányban a Kemence-patak markáns völgyvonulata választja el az Észak-Börzsönytől.
Forrás: weberdo.hu
Megunhatatlan helyszínek
Egyetlen túrába aligha lehet belefoglalni a Magas-Börzsöny esszenciáját, de ha kísérletet kell tennünk, talán a Kemence - Csóványos útvonal lenne az egyik legideálisabb vállalkozás. Ez a kaptatós túra a hegység északnyugati lábánál fekvő Kemencéről indul, de hogy egészen pontosan honnan, az csak rajtunk áll. A Magas-Börzsöny kapuját jelentő Csarna-völgyig ugyanis autóval vagy kisvasúttal is utazhatunk, továbbá maga a település is tartogat több látnivalót. Ilyen például a Kemencei Erdei Múzeumvasút kiállítótere, ami a műszaki kuriózumokon túl a környék helytörténetét is bemutatja. Ez egyben a kisvasút végállomása is, így évszaktól és menetrendtől függően akár innen is elpöföghetünk a fantasztikus hangulatú Csarna-völgybe.
A vadregényes Csarna-völgy
Az egykori vulkáni kaldera vizeit összegyűjtő Csarna-völgy és az azt szegélyező sziklás hegygerincek kétségtelenül különleges vidéket alkotnak: geológiája, élővilága páratlan helyszínt alkot, ahol egy túra alkalmával számos természeti kincsre bukkanhatunk. Óvjuk és védjük értékeit!
Az egyszerre elbűvölő, ugyanakkor a patak által elmosott felső kisvasúti pályaszakasz miatt utópisztikus hangulatot árasztó völgyben kezdetben kényelmes emelkedésben haladunk, majd jégkár sújtotta zord, egyben meredek hegyoldalakon legalább 600 méter szintemelkedést megtéve felhágunk a Csóványosra. Az útvonal szépségét a természet pusztító és teremtő ereje együttesen alkotta meg, amihez hasonló természetes közeget csak kevés helyen találunk Magyarországon.
Minél beljebb járunk a hegység szívében, annál elhagyatottabb, vadregényesebb terepre érünk. A felmenet során a völgy folyamatosan szűkül, a benne folyó patak egyre több zúgóval bukik alá, a hegyoldalak egyre meredekebbek.
A Börzsöny tetején
A Csóványos hazánk legmagasabban fekvő geodéziai mérőtornyával büszkélkedhet, amit 2014-ben felújítottak, pontosabban újragondoltak. A 22 méteres betontoronyra 133 lépcső megmászásával juthatunk fel, tetejéről pedig fantasztikus körpanoráma tárul elénk, ahonnan többek között kiválóan rálátni a Börzsöny egykori vulkánkráterének felrobbant és beszakadt romjaira. Az északnyugati irányban elterülő látványos kalderaudvar völgybe futó gerincélei a hegység legeldugottabb, egyben legvadregényesebb részeit rejtik. A távolban a Felvidék vonalai sejlenek, tiszta időben pedig a Magas-Tátra monumentális csúcsai is jól kivehetők.
A hegyről való lejutás során több látványos útvonal közül is választhatunk, de amennyiben már ennyi szintemelkedést legyűrtünk, érdemes a hegység főgerincének legalább egy kis részét bejárni az innen alig több mint 3 km-re fekvő Nagy-Hideg-hegy irányába. A hangulatos gerincút féltávjánál érdemes a piros háromszög jelzésen egy kis kitérőt tenni a meseszép Hangyás-bérc sziklaszirtes kilátópontjához.
A Nagy-Hideg-hegy turistaháza hazánk egyik legszebb környezetben fekvő, egész évben nyitva tartó turistaoázisa. Tényleg oázis, mert itt hét kilométeres körzetben semmilyen más civilizációs kényelmet nem találunk. Autóval is csupán az erdészet és a nemzeti park munkatársai, illetve a ház személyzete jöhetnek fel.
Amennyiben körtúrában gondolkozunk: a szállást, meleg ételt és egyéb frissítőt nyújtó turistaháztól érdemes a piros kereszten, majd a piros sáv jelzésein visszatérni Kemencére. A megannyi élményt tartogató, a hegység nyugati határgerincét bejáró út során a Magas-Börzsöny eddigiektől eltérő hangulatát, egy valamivel szelídebb, de hasonlóan érintetlen tájat ismerhetünk meg. Az ösvény legfőbb értékeit a Salgóvár romjai, a Holló-kő panorámája és a Jancsi-hegy sziklái jelentik, de a 600-as csúcsokon hullámvasutazó útvonal bejárása már önmagában is nagyszerű élmény.
Piknik a Jancsi-hegyen
Úttalan utakon még izgalmasabb
A kalandot kereső természetjárók idővel olyan tematikát kezdenek el követni, melyek a terepen nem csupán navigálják az embert, de sok esetben kihívást jelentenek vagy fejlesztik ismereteiket. Kiváló példa erre a teljesítménytúrázás vagy a különböző jelvényszerző túrák, melyek sok esetben olyan érdekes helyeket mutatnak be, amiket magunktól esetleg sosem fedeztünk volna fel. Természetesen a Börzsöny is rendszeresen otthont ad a különböző szervezett túráknak, melyek közül a ttturak.hu oldalon lehet válogatni, illetve több a hegységhez kötődő túramozgalmat is ismerünk. Az egyik legizgalmasabb tematika a Vártúrák a Börzsönyben elnevezésű jelvényszerző túra, ami megkötések nélkül elfeledett őskori várak nyomait kutatja. Ebben kiváló segítséget és tudásanyagot nyújt a Szádeczky-Kardoss Géza által összeállított füzet, aminek kézbevétele után bizonyosan más szemmel fogjuk vizsgálni a terepet.
A Magas-Börzsönyben több őskori, illetve középkori sáncot is felkereshetünk, melyek túl a felfedezés örömén kevesek által ismert, eldugott erdei részleteket, panorámás hegycsúcsokat tárnak elénk.
A Salgóvárról már ejtettünk szót, de arról nem, hogy a középkorból ránk maradt, csekély falmaradványain túl az egy sziklabástyájáról pompás panoráma tárul elénk a beszakadt vulkán festménybe illő vonulataira. Ugyanez igaz a Jancsi-hegy kilátópontjára is, ahol szintén egy erősség nyomait vélhetjük felfedezni, ámbár itt csupán alig felismerhető kősáncokról beszélhetünk.
Talán az a legizgalmasabb felfedezés, amikor el kell hagynunk a jelzett ösvényeket, és be kell vennünk magunkat az igazi vadonba. Aki elfeledett várakat kutat, annak a hegység központi részén bőven lesz ilyesmiben része. Az egyik ilyen hódítás a Csarna-völgy fölé magasodó kőgörgeteges Hajagos, ahol nem csupán az igazolást jelentő várkódot fogjuk meglelni, hanem a jól látszó sáncmaradványt is. Szintén a Csarna-völgy felett találjuk – a kisvasút végállomásától nem túl messze – a Godóvár sáncát, aminek kövei között gyönyörű, mintha csak tegnap megszilárdult lávafolyást is találhatunk. A Tamásvár-bérc és tőle légvonalban nem túl messzi Pléska-szikla lenyűgöző kilátást is nyújtanak a történelmi nyomok mellett. A Csóványostól északkeletre fekvő Pogányvár pedig a hatalmas bükkjeinek kiálló gyökereivel nyűgözik le az erre járót.
A Godóvár tetején
Nem csupán a hegytetők szolgálnak felfedezéssel. Olyan elfeledett bányajáratokat, felszámolt kisvasúti pályákat is felkutathatunk, melyek igazán pazar völgyvilágba kalauzolnak el minket. Egykoron a Börzsönyben több helyen is aranyat és ezüstöt bányásztak, illetve Kitaibel Pál 1789-ben ezekből a bányákból származó ércekből mutatta ki először a tellúrt. (A kémiai elem első leírójáról megoszlanak a vélemények.)
A Börzsöny élményekben gazdag „ütőere”
A hegység központi részének határát jelentő Kemence-patak követése is remek módja lehet a környék megismerésének. Közel 26 km hosszan kanyarog a Börzsöny leghosszabb vízfolyása, mielőtt az Ipolyba ömlene. Általában csörgedező szépségével és erdei idilljével, gazdag élővilágával gyönyörködteti a természetjárót, de olykor szeszélyes erejével, illetve pusztító áradásával hívja fel magára a figyelmet. Ha végigkísérjük a Csóványos keleti oldalában fakadó Kemence kanyargós útját, remek piknikezőhelyekre is lelhetünk.
Feljebb már fák gyökerei és kövek közt csordogál a Kemence-patak
Természetesen számtalan módon nekivághatunk egy táj bejárásának: mi csupán néhány ötletet kívántunk adni hazánk egyik legszebb hegysége, ott is a legérintetlenebb rész megismerésében, ami bármilyen érdeklődésű természetjárónak felejthetetlen élményt ígér. Bármerre is vesszük az irányt ezen a magával ragadó környéken, biztosan nem fogunk csalódni!
A cikk először 2021 augusztusában jelent meg.
