A Budapestet szegélyező hegyvidék elsősorban amolyan hétvégi kirándulóterepként él a köztudatban. Ennek megfelelően egymást érik a legszebb természeti látványosságokat és kirándulóhelyeket vagy a legjobb túrákat listázó gyűjtések. Mi most ismét olyan túrákat ajánlunk a Természetjáró kínálatából, amelyek kevésbé ismert útvonalakon haladva érik el a népszerű látnivalókat.
1. Körözés a pilisi Sasfészek fölött
A Berda József kulcsosház, azaz a Sasfészek
Az észak felé elvékonyodó Fekete-hegyen, a Pilis legészakibb, hegyként értelmezhető mészkőtömbjén meredeken leszakadó, sziklabordás lejtőket és erdő fedte platót egyaránt találunk. A hegység jelzett turistautakon felkereshető részeinek legbékésebb szilánkja ez a terület, mivel hírneve és látogatottsága messze elmarad az adottságaitól. Különösebb kuriózumok nélkül, de unikális terepen vezet a túra a Berda József kulcsosház panorámás hegyorra épült, toronyszerű épületéhez, de ellátogatunk a Fekete-kő tornyokra hasadozott, nagyszabású sziklaormára is, amelyről a Börzsönyig szárnyalhat a tekintet.
A Pilis talán legalulértékeltebb kilátóhelyét is útba ejtjük: az Öreg-szirt sziklagyepes letörése igazi páholy a Kétágú-hegy peremén, róla nézve szinte szó szerint a lábunk előtt hever Kesztölc, mögötte a Gerecse és a Budai-hegység emelkedik. Így összességében három különböző irányba is kilátunk, de a panorámapontok között sem fogunk unatkozni. A Postás út lépcsőkkel tagolt ösvényén kívül kényelmes sétautakon, több szakaszon öreg erdőkben tekereg az útvonal, és általában olyan kevesen járnak erre, hogy jó eséllyel semmi sem vonja majd el a figyelmet a pilisi természetről. A magasan fekvő Kétbükkfa-nyeregből startoló körtúra bárkinek ajánlott, igazán nehéz szakaszokat nem tartalmaz, de érint falut és jól kiépített pihenőhelyeket is.
- Hossz: 13 km
- Nehézség: könnyű
- Szint: 589 m ↑↓
- Kiinduló- és végpont: Kétbükkfa-nyereg
2. A Budai-hegység csúcspontjai
Érdekes kettőség jellemzi a Nagy-Szénás hegycsoportját: míg a nevezett csúcs az egész főváros peremi térség egyik legnépszerűbb kirándulócélpontja, addig tőle nyugatra éppen a Budai-hegység legjáratlanabb terepe hullámzik. A „fűkupolás” Nagy-Szénás az árkait bélelő fenyveseknek köszönhetően (némi fantáziával) enyhén havasi hangulatot hordoz, a széles háton pedig eloszlik az esetleges tömeg. Ezért a Gerecsétől a Mátráig húzódó, tágas panorámába akkor is könnyű belefeledkezni, amikor éppen sokan döntenek úgy, hogy felkapaszkodnak a hegység harmadik legmagasabb csúcsára.
Amiről az első kettő is megfigyelhető: felismerhetjük a kilátós Nagy-Kopaszt, de az útvonalunk mentén domborodó, az előzőtől csak centiméterekkel elmaradó Kutya-hegy is látszik nyugat felé.
És bár kilátást utóbbi csúcs nem enged, a lejtőinek erdőségét szaggató rétekről menet közben rálátni a Zsámbéki-medencére. A túra ezután kis kitérőt tesz a hegység kevesek által ismert, markáns hangulatú szegletébe: a sajátosan tagolt, keskeny gerincekben és szűk szárazvölgyekben bővelkedő terület panorámás kopárosai emlékezetes kilátópontok.
A sziklás lejtők sajátos mikroklímaviszonyai speciális élőhelyi viszonyokat teremtenek, a sérülékeny dolomitsziklagyepeken pedig ritka növényfajok élnek (pl. Szent István-szegfű). A térségben, mivel sokáig lezárt vadászterület volt, sosem történtek turisztikai fejlesztések, és ma is csak egyetlen jelzett turistaút szeli át. Ennek kilátópontjáról fordulunk vissza, hogy leereszkedjünk Nagykovácsiba.
- Hossz: 12,6 km
- Nehézség: Közepes
- Szint: 387 m ↑↓
- Kiinduló- és végpont: Nagykovácsi
3. A királyok túrája, a túrák királya
A Vadálló-kövek szirtjei között
Ha Dunakanyar és hegyi túrák, akkor nem feledkezhetünk meg a Spartacus-ösvényről. Mivel ezen a környéken minden gyorsan elérhető a legközelebbi parkolókból és tömegközlekedési megállókból, a hegység legizgalmasabb látnivalóit annak ellenére is sokan keresik fel, hogy némelyikük kifejezetten fáradságosan megközelíthető.
Így aztán ez a túra is elsősorban vonalvezetésével kínál új élményt, szokatlan perspektívát azoknak, akik rendszeresen járják a térség ösvényeit: először a Vadálló-köveken át hódítjuk meg a Prédikálószéket, amelynek a „folyópatkóra” nyíló kilátása mindig elvonja a figyelmet a Visegrádi-hegységre tekintő panorámáról.
Pedig ritka Magyarországon a hegyekben ennyire gazdag látvány, és a túra második felében el is merülünk a felülről megszemlélt bérctenger hullámai között.
Változatos erdőkben kanyargunk egy ősöreg vulkáni felépítmény roncsának peremén, majd Pilisszentlászlót átszelve nekivágunk a hírneves Spartacus-ösvénynek. A keskeny szintösvényt néhány izgalmas kilátása mellett mindenekelőtt szokatlan vonalvezetése miatt szórakoztató élmény végigjárni – akár újra és újra. A jól kiépített, nyüzsgő Apát-kúti-völgyet ezúttal elkerüljük, így befejezésül a vele párhuzamos hátakról, „alulnézetből” is szemügyre vehetjük a Dunakanyar hegyeit.
- Hossz: 21,7 km
- Nehézség: nehéz
- Szint: 795 m ↑ 796 m ↓
- Kiindulópont: Dömös
- Végpont: Visegrád
4. A Visegrádi-hegység tilalmas ösvényein
A visegrádi Fellegvárban
A hegység hosszú hátat alkotó, kiemelt keleti tönkjein egészen sokáig volt korlátozva a természetjárók mozgása. A térség a 20. század közepéig a vadászokat szolgálta, a túrázók méretes területről voltak kitiltva, cserébe viszonylag változatos, beépítetlen rengeteg és több izgalmas vezetésű, keskeny cserkelőösvény is fennmaradt az utókor számára. (A 20. század második felében ráadásul évtizedekig működött rejtegetett katonai bázis az Urak asztalán, amit szintén nem akartak „kicsomagolni” az erdőborításból.) Hiába szeli át most már az Országos Kéktúra a hosszú hegyhátat Pilisszentlászló és Visegrád között, a forgalom még most is visszafogott, és jelzett turistaútból sincs sok errefelé.
A kilátásokban, kőzetformációkban, izgalmas vonalvezetésű szakaszokban bővelkedő, rendkívül változatos útvonalak a Visegrádi-hegység legfélreesőbb részeit tárják fel.
Ajánlott túránk Visegrádról hág a hegyhátra, és szelíden hullámozva fűz fel pazar, félreeső dunakanyari kilátóhelyeket (pl. a Borjúfőt és a Moli-pihenőt), majd Pilisszentlászlót érintve tér a Szent László-völgybe, amely Budapest közvetlen szomszédságának egyik legizgalmasabb völgye. A szűk árok alján hosszú szakaszon ösvény követi a kőgörgeteges patakot, és a tájképbe nem tolakodik be semmilyen feltáróút. Végül az Apát-kúti-völgy kirándulóparadicsomán át zárjuk be a kört. A kisebb vadonélményt kínáló útvonal hegyi és völgyi szakaszát általában külön szokás végigjárni, de ez a túra jó példa rá, miért érdemes összekötni külön-külön kényelmesebben feltérképezhető terepeket: így sokkal színesebb képet kaphatunk a hegységről.
- Hossz: 22,6 km
- Nehézség: nehéz
- Szint: 795 m ↑ 795 m ↓
- Kiinduló- és végpont: Visegrád
5. Bánatos partokon a Dunakanyar kapujában
Búbánat-völgyi idill
Búbánat, hideglelés, törökvész, pestis – a terephez tartozó nevek és a mögöttük felsejlő történetek sötét képet festenek a Visegrádi-hegység északnyugati szegletéről. Pedig napjainkban idilli fekvésű, hegyalji tófüzér és látogatóközpont, feljebb a Dunára és a túlpart hegyeire nyíló panorámák határozzák meg a táj karakterét. Az alacsony, de meredeken letörő bércek között túrázva a hegység egy kompakt szeletébe kóstolhatunk bele, kis területen meglátogatva számos érdekességet.
A helyi névrajzra és legendáriuma a török seregek rombolása és a pestisjárványok pusztítása, a környező magaslatokra pedig a hegység kései kiemelkedése, valamint a Duna bevágódása nyomta rá a bélyegét.
A Búbánat-völgyben sorakozó, idilli fekvésű tófüzértől a magasba emelkedünk, és a Sas-hegy lejtőjéről már a hegyek közé érkező Dunára tekintünk – szokatlan közelségből. A folyókanyar magyar oldalának nincs még egy kilátópontja, amely olyan szoros közelségből tárná elénk a Dunát, mint a Hideglelős-kereszt kiszögellése. E rövid túra bárki számára járható, élménydús programlehetőséget kínál a helyieken kívül kevesek által járt hegységperemi vonulat elvégződésén.
- Hossz: 9,9 km
- Nehézség: könnyű
- Szint: 321 m ↑ 277 m ↓
- Kiinduló- és végpont: Esztergom, Búbánatvölgy
A cikk a Turista Magazin 2023 áprilisi számában jelent meg.
