Tíz meseszép falu, ahová érdemes elmenni

Üdítően zöld minden. A hegyek, a tavak vagy a folyópart csak egy lépés, az erdő és a rét jóformán a kertben kezdődik. Falvak, ahol ember és természet békében él együtt.

Szerző:
Tóth Judit
Fotó:
Tóth Judit
2015. május 23.

Üdítően zöld minden. A hegyek, a tavak vagy a folyópart csak egy lépés, az erdő és a rét jóformán a kertben kezdődik. Falvak, ahol ember és természet békében él együtt.

Zebegény - Tájkép túrázókkal


A középkorban itt egy monostor állt. A bencés szerzetesek a Baranya megyei Szebény monostorából költöztek ide - a feltételezések szerint innen ered a falu neve. A 18. század közepén magyar és tót favágók, valamint Ulmból érkező német telepesek népesítettek be a környéket. A falu jellegzetes építészeti emlékei, a hétlyukú zebegényi völgyhíd, illetve a vasútállomás, az 1846-ban megkezdett Budapest-Pozsony-vasútvonal építése során készültek el. Zebegény az 1900-as évek elejétől egyre népszerűbb nyaralóhellyé vált a fővárosi polgárok között, és ekkoriban kezdték felfedezni maguknak a művészek is. A falu legismertebb festője Szőnyi István, akinek egykori lakóháza ma múzeum. Rajta kívül is sok művész talált itt nyugodt alkotói légkört, például Aba-Novák Vilmos vagy Bernáth Aurél. Zebegény emblematikus épülete a főterén álló templom, amely Kós Károly tervei alapján készült, és a hazai szecessziós építészet egyik szép példája. Ha Zebegényben járunk, érdemes felsétálni a Kálvária-dombra, ahonnan csodaszép a kilátás.

 

Infó: zebegeny.hu és dinpi.hu 

 

 

 

 

 

 

Túratipp
Zebegény - akár gyalog, akár kerékpárral túrázunk - ideális kiindulópont. A falut átszelő Duna menti kerékpárúton felfedezhetjük a Dunakanyar legszebb részeit, gyalog pedig a Börzsönyben vagy a Visegrádi-hegységben is remek túrákat tehetünk. Érdemes felmenni a falu fölötti Hegyes-tetőn álló Julianus-kilátóhoz, ahonnan hazánk egyik legszebb tájképe tárul elénk.
 
 

Orfű - Medvehagymaillatú levéltenger

 

 

 

Orfű turisztikai központtá válását tavainak köszönheti. A tórendszer kialakítása a hatvanas évek elején indult meg. A négy állóvíz összesen 113 hektárnyi vízfelülettel rendelkezik. A tórendszert a Vízfő-forrás táplálja. 1962-ben elsőként az Orfűi-tó, 1966-ban a tórendszer legnagyobb tava, a Pécsi-tó, majd a Herman Ottó-tó, végül 1970-ben a Kovácsszénájai-tó készült el. Orfűn végigjárhatjuk a Vízfő-forrás, a Tekeresi és a Csermaaljai tanösvényt, de innen kiindulva a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet számos érdekes látnivalójához is kellemes túrákat tehetünk. Könnyedén elérhetjük például az Abaligeti-barlangot, a Jakab-hegyet vagy a Melegmányi-völgyet. Abaligeten vezetett túrán ismerhetjük meg a barlangot, de érdemes időt szánni a Denevérmúzeumra is, ahol a repülő emlősök titokzatos életét mutatják be a látogatóknak. Innen indul a Denevér tanösvény is; vezetőfüzetet a barlang pénztárában vehetünk. Ha Orfűn járunk, a gasztronómiai különlegességeket - például a mecseki medvehagymából készült ételeket - se hagyjuk ki.

 

Infó: orfu.hu és ddnp.hu 

 

Túratipp
1997 óta Orfűn tevékenykedik a Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület, amely számos programot kínál a látogatóknak, például overallos barlangtúrát a szervezet tagjai által feltárt Szuadó- és Trió-barlangban, valamint föld alatti földrajzórát kicsiknek és nagyoknak.
 
 

Velem - Szelídgesztenyék a hegyoldalban

 

 

 

A szubalpin klímájú Velem környékét már az őskortól lakták. A Szent Vid-hegy oldalában egy őskori, erődített telep maradványai mellett egy római kori vízvezeték nyomaira is bukkantak. Az Árpád-korban valószínűleg egy vár volt a hegyen, helyén ma a kápolna áll. A középkorban több malom is működött a falu közepén futó Szerdahelyi-patak mellett. Ezek közül a Schulter-malom a mai napig látogatható. 1944-1945-ben a szovjet hadsereg elől menekülő Szálasi-kormány itt a faluban, a Stirling-villában rendezkedett be, 1944. december 29. és 1945. március 19. között pedig egy bunkerben rejtegették a szovjet csapatok elől a Szent Koronát. A község jelképe a világháborúkban elesettek emlékére épült Hősök kapuja. A falu fontos rendezvénye az októberi Gesztenyeünnep, melynek középpontjában a Kőszegi-hegység jellegzetes növénye, a szelídgesztenye áll.

 

Infó: velem.hu és naturpark.hu 

 

Túratipp
Velem tökéletes kezdőpontja lehet a Kőszegi-hegységben tett túráknak. Jelzett turistautak vezetnek innen az Írott-kőhöz, a Hörmann-forráshoz, a Stájer-házakhoz vagy az Óház-tető kilátójához.
 
 

Jósvafő - Lóháton a karsztvidéken

 

 


Magyarország északkeleti szegletében, a Jósva, a Kecső- és a Tohonya-patak összefolyásánál fekvő Jósvafő több mint hatszáz éves múltra tekint vissza. Az ófalui főtéren találjuk a település egyik legrégebben épült lakóházát, a harangtornyot és a tájházat is. A templom belsejét díszítő festett, kazettás mennyezet, a díszített karzat, a szószék és a padok a magyar népi díszítőművészet jelentős emlékeinek számítanak. A Törőfej-völgy végében található a Baradla barlang kijárata és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság épülete. A falu egykori kisnemesi kúriájának épületében működik a nemzetipark-igazgatóság oktatóközpontja, ahol izgalmas programokkal és foglalkozásokkal várnak kicsiket és nagyokat, továbbá hazánk egyetlen, génmegőrzés céljából tartott hucul ménesének néhány egyede is látható e területen. A környék nevezetessége az 1930-as években létesült Tengerszem tó. A Törőfej-völgyben, a tó jelenlegi helyén, 1840-ben malmot építettek, a malomárokhoz kapcsolódó villanytelep pedig 1917-től már a község lakóházait is ellátta villamos árammal.

 

Infó: josvafo.hu és anp.hu 

 

Túratipp
A legelésző hucul ménest egy kellemes túra során kereshetjük fel a Tohonya-Kuriszlán tanösvény vonalán, avagy az Országos Kéktúra sávjelzéseit követve - Jósvafő és Szelcepuszta között -, a Gergés-lápán találhatjuk meg őket. Aki gyaloglás helyett inkább lóháton járná be a vidéket, annak (előzetes bejelentkezés alapján) tereplovaglásra és sétakocsizásra is van lehetősége.
 
 

Mártély - A szőke Tisza partján

 

 


Az Árpád-kori települést, halászatával együtt, István király adományozta az általa alapított zalavári bencés apátságnak. Mártély központi része máig megőrizte egykori halászfalu jellegét. Az ófaluban, főként a Rákóczi utcában, még láthatunk néhány jellegzetes halászházat. A Tisza menti táj szépsége már a 19-20. század fordulóján megihlette a képzőművészeket, köztük például Barcsay Jenőt, aki itt alkotott Mártélyon. A Mártélyi Tájvédelmi Körzet 1971-ben létesült a Tisza hullámtérének bal parti szakaszán, az ország harmadik tájvédelmi körzeteként. Mivel a Tisza hullámterében fekszik, a folyó vízjárása a terület állapotát, növény- és állatvilágát, illetve hasznosítását is döntően befolyásolja. A védett természeti területen két holtág található: az Ányási- és a Körtvélyesi-holtág. Mártély kb. 15 km-re fekszik Hódmezővásárhelytől, így egy kellemes túra keretében az árvédelmi töltésen bebiciklizhetünk a városba. De helyben is akad látnivaló, például az „Ártéri Tanösvény”, melynek fapallókkal tarkított útvonalát bejárva a táj történetét és élővilágát ismerhetjük meg.

 

Infó: martely.eu és knp.hu 

 

Túratipp
Mártélyról egész napos kerékpártúrákat tehetünk, például a Dél-Alföld jelentős természeti és kultúrtörténeti értékeihez, a kardoskúti Fehér-tóhoz, a csomorkányi templomromhoz vagy a kopáncsi templomhoz. A kerékpártúrák útvonala Mártélytól Hódmezővásárhelyig az árvédelmi töltésen halad, utána pedig egy gyér forgalmú, alsórendű úton, a gyönyörű pusztában vezet az utunk.
 
 

Szentbékkálla - Ahová lépünk, kő terem

 

 


A honfoglalás idején Kál horka nemzetségének birtoka volt a környék - nevük több település elnevezésében is szerepel. A faluban járva még találhatunk olyan régi házakat, amelyek falaikon őrzik a népi építészet hagyományait. Az utcákon sétálgatva a szépen faragott, 19. század végéről, illetve a 20. század elejéről származó kőkereszteket is felfedezhetjük. Érdemes felkeresni a Szentbékkállától nem messze fennmaradt két romot. A Fekete-hegy oldalában álló töttöskáli templomromtól - amelyet a 13. század végén említenek először - szép kilátásban lehet részünk a Káli-medencére. A velétei palota romja a 14. századból származik, és a veszprémi püspök palotája volt. Szentbékkálla legismertebb látnivalója a kőtenger. Keletkezése az egykoron intenzív vulkáni tevékenységekhez köthető. A területre jellemző kvarchomokos és kavicsos üledék a feltörő hévizes források kovával telített vizének hatására cementálódott össze. A kovásodott homokkőtömbök felszínét a külső erők pusztították és formálták tovább. A település mellett emelkedik a Fekete-hegy, amely kedvelt kirándulóhely. A hegytetőn kicsiny mocsarakat, lápokat is láthatunk. Ezek olyan lefolyástalan mélyedésekben alakultak ki, amelyeket az előrenyomuló bazaltláva hajdanán nem tudott kitölteni. Ilyen állóvizek: Bika-tó, Bonta-tó, Barkás-tó, Monostori-tó, Kálomis-tó, Kettős-tó.

 

Infó: szentbekkalla.hu és bfnpi.hu 

 

Túratipp

A Fekete-hegyen álló Eötvös Károly-kilátó eredetileg bazaltból épült, majd az 1970-es években vörösfenyőből építették újjá. Innen nemcsak a Káli-medencére, de a Tapolcai-medence tanúhegyeire és a Balatonra is

ráláthatunk.

 
 

Csobánka - Hegyek ölelésében

 

 

A település egy sziklás, erdős hegyekkel körülvett völgykatlanban fekszik. Kissé hűvösebb, enyhén szubalpin klímája jó hatással van a légzőszervi betegségekben szenvedőkre. A környék különösen gazdag barlangokban. Az egyik legismertebb a Kis-Kevély oldalában található Mackó-barlang, melynek feltárása során a jégkorszakban itt élő állatok csontjai mellett őskori emberek eszközeit is megtalálták. A helyi legenda úgy tartja, hogy amikor isten megteremtette a földet, egyszer csak nagyon elfáradt, ezért lepihent a Csobánkai-medencében. Így alakult ki a medence, melynek bizonyítéka, hogy isten könyökének nyoma ma is látható a Dera patakvölgyében. A Pilis leghosszabb folyóvize, a Kovács-patak (Dera-patak), nem messze Pilisszentkereszttől szurdokszerű, meredek völgyet vájt magának az idők során. A „dera” szerbül maga is rést, szakadékot jelent. A csodás völgyben kis fahidakon átkelve, hol a patak egyik, hol a másik oldalán halad utunk, a Szurdok tanösvény tábláin pedig számos érdekes információt kaphatunk a völgyről. Csobánka fölött található a Pilis legismertebb sziklamászó helye is, az Oszoly. Negyvenméteres mészkőfalán különböző nehézségű mászóútvonalakon lehet próbálkozni.

 

Infó: csobanka.hu és dinpi.hu 

 

 

 

 

 

 

 

Túratipp

A falu közelében két tanösvényt is bejárhatunk. Egyik az Oszoly csúcsához, a másik a Szent-kúthoz vezet. Ez utóbbi helyen, a fák árnyékában egy piciny kápolnát találhatunk, az itteni forrás vizét ugyanis régen

csodatévőnek tartották.

 
 

Biharugra - Amerre a madarak járnak

 

 


Békés megye keleti csücskében, a román határ mellett fekvő Biharugra nem tartozik a legismertebb turisztikai célpontok közé, pedig természeti környezete egyedülálló. Egykor hatalmas vízi világ terült el itt, amelyet főként az Erdélyi-szigethegységből érkező vízfolyások áradásai alakítottak ki. A 19. század folyószabályozási és lecsapolási munkálatai következtében azonban a hatalmas „vadvízország” szinte teljesen eltűnt. A hajdani Kis-Sárrét legépebben fennmaradt területei Biharugra közelében találhatók - az Ugrai- és a Sző-rét mocsarai számos védett növénynek adnak otthont. Szintén itt található Magyarország második legnagyobb halastórendszere (a Biharugrai-halastavak), amely kedvelt pihenő- és táplálkozóterülete a vonuló vadlúd- és récetömegeknek, a parti madaraknak, de az itt fészkelő fajokat is hosszasan sorolhatnánk. Biharugra központjától három kilométerre a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Bihari Madárvártája csábít felfedezésre. A faluban is akad látnivaló, például az 1860-as években épült Bölöny-kúria, a Szabó Pál Irodalmi Emlékház vagy a kétszáz éves Deák-ház, a szomszédos Geszten pedig érdemes megnézni a Tisza család egykori kastélyát.

 

Infó: biharugra.hu és kmnp.hu 

 

Túratipp

Kisvátyoni tanösvény: a 8 km hosszú tanösvényen megismerhetjük a Kis-Sárrét változatos növény- és állatvilágát, a halastavak életét, valamint betekintést kapunk az itt folyó természetvédelmi munkába is. A

távcsövet ne felejtsük otthon!

 
 

Füzér - Zempléni csoda

 

 

A Zempléni-hegység északi részén, a Hegyközben fekvő kis falucska valószínűleg a fűzfákkal szegélyezett patakról kapta a nevét. A község felett egy andezitkúpon helyezkedik el hazánk alighanem egyik legszebb vára, amely már a tatárdúlás előtt állhatott. A vár a 13. század végén a korszak egyik leghatalmasabb urának, Aba Amadénak a fennhatósága alá került. A 16. században rövid ideig Báthory Erzsébet is a vár birtokosa volt. Füzér várának birtoklástörténetét a falu látogatóközpontjában részletesebben is megismerhetjük. Nemcsak a vár, de a várhegy növényvilága is különös jelentőségű - az értékes sziklagyep 1941 óta védett. A falu centrumában található tájház mellett érdemes benézni a református templomba is, ahol egy különleges, 1832-ben készített, növényi és geometrikus mintákkal díszített famennyezetet láthatunk. Füzérről kiindulva remek túrákat tehetünk a környéken, például Hollóházára, Pálházára vagy a Nagy-Milicre.

 

Infó: fuzer.hu és eszakzemplen.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Túratipp
Szalánc vára
Szlovákiában, a határtól nem messze álló Szalánci-vár az Árpád-korban épült, és már Anonymus is említi. A régió egyik stratégiai fontosságú erődjeként működött. A vár többször gazdát cserélt az idők folyamán, hol feldúlták, hol újjáépítették. A Rákóczi-szabadságharc idején rombolják le végleg a császári csapatok. A romokhoz egy túraösvényen lehet feljutni.
 
 

Szalafő - Harmóniában a tájjal

 

 


A Zala forrásvidékén fekvő Szalafő az Őrség legépebben megmaradt szeres települése. A szer az Őrség tipikus településformája, s dombokra épült házak csoportját jelenti. A 4 km hosszú Szalafő hét szerből - Templom-, Pap-, Felső-, Alsó-, Pityer-, Csörgő- és Gyöngyösszerből - áll, melyek az ott lakó családokról vagy földrajzi elhelyezkedésükről kapták a nevüket. Szalafő legismertebb nevezetessége a pityerszeri skanzen, ahol eredeti helyén ismerhetjük meg, milyen házakban laktak, milyen bútorok, használati tárgyak, ruhaneműk jellemezték egykoron a szalafői emberek életét. A község határában található az Őrségi Nemzeti Park fokozottan védett erdeje, a „szalafői Őserdő”, amely felhagyott szántók spontán beerdősülésével jött létre, és évtizedek óta érintetlen. Különleges természeti érték a Zala forrásvidékén található Fekete-tó, amely valójában nem tó, hanem egy ritka dagadóláp, amellyel kapcsolatban több monda is fennmaradt. Az egyik szerint valaha egy templom állt itt, egy szolgálólány pedig egyszer elkésett a miséről, ezért mérgében azt kívánta, hogy süllyedjen el a templom. El is süllyedt. A régi öregek állítólag még látták a vízből kiálló keresztjét.


Infó: szalafo.hu és orseg.info 

 

Túratipp
Az Őrséget biciklivel kell bejárni, ez nem vitás. Jobbnál jobb útvonalak közül válogathatunk. Egy nem túl nehéz, de nagyon szép túra vezet például Szalafőről Farkasfán keresztül Apátistvánfalvára. Ez a település már a Vendvidék része, és tipikus példája az e területet jellemző szórványtelepüléseknek.
 
 

 

 

Megjelent a Turista Magazin 2014-es áprilisi számában.

 

 


 

 

 


 

 

 

 

 


 

 

 

Cikkajánló