Hazánkban az összes hüllő és kétéltű védett, amelynek legfőbb oka, hogy számuk rohamosan csökken. Ezért is érdekes annak az új kutatásnak az eredménye, amely szerint több kockás sikló található a városias Balaton-parti részeken.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) kutatói a mesterséges tóparti élőhelyek hatását vizsgálták a kockássikló-populációk méretére és meglepő eredményt kaptak. Bár az emberi tevékenységek (a természetes környezet beépítése, a szennyezés vagy a klímaváltozás) miatt csökken a biodiverzitás, vannak olyan állatok, amelyek kedvelik a városias környezetet - olvasható a HUN-REN oldalán.
Mészáros Boglárka, a BLKI kutatója elmondta: tanulmányukban azt elemezték, milyen hatással van a kockás siklók (Natrix tessellata) Balaton-parti egyedsűrűségére az intenzív városiasodás és az ember mint zavaró tényező. A kutatás során a kockás siklók előfordulását figyelték a tó mesterséges partszakaszain, és összefüggéseket kerestek a városiasodás különböző aspektusaival táj- és lokális szinten.
Összesen 25 helyszínen választottak ki 250 méter hosszú mintavételi helyeket a Balaton partvonalán, kikötőkben és sétányokon.
Azt is vizsgálták, hogy a tavat körülölelő főutak (7-es és 71-es út) közelsége és a városok mérete milyen hatással van a siklók egyedszámára.
Eredményeik szerint a városi területek mérete, az utakkal való borítottság, a főutak közelsége és a mesterséges kőszórás területe miatt több a kockás sikló a Balaton-parti helyeken. A kutató szerint ennek az lehet az oka, hogy az ember által létrehozott mesterséges felületek (pl. partmenti bazalttömbök) között nagyobb biztonságban vannak a rájuk vadászó ragadozóktól. Eközben több és jobb táplálékforrás várja őket, ami pedig pozitívan hat a kockás siklók túlélésére és szaporodására.
Tehát amíg a természetes élőhelyek csökkennek, az urbanizált területek növekednek, utóbbiak pedig a növény- és állatvilág számára ismeretlen, új élőhelyeket hozhatnak létre, amely bizonyos fajoknak előnyt jelenthet, de összességében nézve a biológiai sokszínűségre negatív hatással vannak.
Ráadásul egy korábbi tanulmányuk azt is kimutatta, hogy minél nagyobb egy tóparti kikötő, annál rosszabb kondícióval bírnak az ott élő egyedek. Ennek egyik lehetséges magyarázata szerintük az lehet, hogy a nagyobb kikötőkben több hajó és turista van, ami fokozottabb szennyezést és emberi zavarást jelent az állatoknak.
A városias környezet tehát negatívan is hat egyedfejlődésükre és kondíciójukra, ami a siklópopulációk állapotának romlásához vezethet.
HUN-REN BLKI kutatói szerint a hüllők hanyatlásának globális trendje miatt sürgősen meg kell vizsgálni a rájuk ható tényezőket, hiszen a változó testhőmérsékletű élőlények rendkívül érzékenyek a környezeti változásokra (pl. hőmérsékletváltozás, táplálékforrás).
