Ez az érdekes csőrű madár valójában nem gémféle, hazánkban pedig főként az Alföld vizes élőhelyein fészkel. A Kis-Sárrét kanalasgém-párjai szinte kivétel nélkül sikeresen nevelték fel fiókákat, melyek már több hete elhagyták fészküket és szüleikkel együtt járnak a különböző táplálkozó területekre.
A Kis-Sárréten a költőpárok száma az elmúlt évtizedekben 45 és 184 pár között alakult. Idén 104 kanalasgém-párt számoltak meg a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (KMNPI) munkatársai, ebből 96 pár a Begécsi-halastavakon, míg 8 pár az Ugrai-réten fészkelt. A felcseperedett fiókák már szüleikkel együtt keresik a táplálékot, elsősorban a sekélyebb vizű halastavakra, mocsarakra és a KMNPI vizes élőhely-rekonstrukciós területeire járnak. Ez utóbbiak is hozzájárulnak a faj stabil állományának fenntartásához.
Érdekesség, hogy miután a fiókák röpképesé válnak, együtt kóborolnak szüleikkel, azonban még ilyenkor is etetik fiókáikat az öregek.
A fiókák fejükkel ütemesen bólogatva, fél szárnyukkal az öreg madarak hátát érintve követelik a táplálékot, majd céljukat elérve etetéskor csőrükkel az öreg madarak torkába nyúlva, szinte az öregek begyéből eszik meg a táplálékukat.
A kanalasgém valójában egy íbiszféle, azaz nem tartozik a gémfélék közé, és leginkább abban lehet megkülönböztetni névrokonaitól, hogy nyújtott nyakkal repül, mint a gólyák, ellentétben a valódi gémekkel, amik mindig behúzzák a nyakukat repülés közben.
Összetéveszthetetlen ellaposodó csőrével keresi a táplálékot a sekély vízben gyalogolva, miközben kaszáló mozdulatokat végez. Tápláléka elsősorban halakból, ebihalakból és békákból áll, de más kétéltűeket (pl. gőtéket), illetve vízirovarokat és azok lárváit, piócákat és rákokat is fogyasztanak.
A kanalasgém telepesen fészkel, sokszor gémfélékkel együtt, de tőlük jól elkülönülve. A legjobb költőhely számára az avas nádas, de előfordul, hogy fákon vagy bokrokon is költ. A mi még fontos a nyugodt költéshez számára, hogy a költőhely körüli vízmélység érje el a kb. egy métert, hogy a szőrmés ragadozók ne tudjanak a fészek közelébe jutni, köztük a vaddisznók se, amelyek előszeretettel fosztogatnak és dúlnak fel tojásos vagy fiókás fészkeket.
A kanalasgém (Egretta garzetta) hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értéke fél millió forint.
