A téli Budapest egyik legnépszerűbb és leghangulatosabb helye a Városligeti Műjégpálya, ami nemcsak Európa legnagyobb és egyik legrégibb szabadtéri mesterséges jégfelülete, de – és ezt elfogultság nélkül állíthatjuk – a világ legszebb pályái között is ott van.
A korcsolyázás hivatalosan 1870-ben indult be a Városligetben, de már közel 200 éve is gyakori látvány volt, hogy korcsolyázók siklanak a befagyott tavon. A hivatalos korcsolyapálya kialakítása a Pesti Korcsolyázó Egyletnek köszönhető, a pálya ünnepélyes megnyitóján Rudolf koronaherceg is tiszteletét tette, és megadták a módját az ünneplésnek, 17 napos programsorozattal várták a korcsolyázni vágyókat.
Téli hangulat 1908-ban
A kezdetektől fogva népszerű
Az első korcsolyacsarnok akkoriban még csak egy kis fából készült melegedő volt, ami 1874-ben leégett. Helyére Lechner Ödön tervezett új csarnokot, amely 1875. december 11-én nyitotta meg kapuit. A pályára nemcsak az amatőrök, de a profik is szívesen jártak, 1893-ban már gyorskorcsolya-versenyt rendeztek itt.
A Lechner Ödön tervezte korcsolyacsarnok 1880 körül
A látogatószám aztán annyira megnövekedett, hogy a Lechner-féle csarnok kicsinek bizonyult, ezért Francsek Imre tervei alapján teljesen átépítették azt. A ma is látható neobarokk, habcsókszerű épületet 1893-ban adták át.
Az enyhe telek gyakran okoztak gondot, ezért lebetonozták a tófenék egy részét, majd 1926-ban teljesen modernizálták a pályát, ekkor szerelték be a hűtéstechnikai berendezéseket. A beruházást a vagyonos budapesti polgárok és klubtagok támogatták anyagilag. Bécs után ez volt Európa második, versenyek rendezésére alkalmas műjégpályája. Több mint 12 ezer m²-es területével ma ez Európa legnagyobb szabadtéri mesterséges jégpályája.
Európa-bajnokságoknak is helyet adott
A Városliget számos nagy versenynek adott otthont, 1929-ben például itt rendezték meg a jégkorong Európa-bajnokságot, 1955-ben pedig a műkorcsolya Európa-bajnokságot, amire hihetetlenül nagy volt az érdeklődés.
Állítólag sokan már délután felmásztak a környékbeli fákra, hogy onnan követhessék a versenyeket.
Az Eb-n magyar siker is született, a Nagy Mariann-Nagy László testvérpár Európa-bajnoki címet szerzett a párosok között. Ebben az időszakban a magyar bajnokságokat is a Városligetben tartották, és fedett csarnokok híján a profi sportolók is itt készültek a 60-as évekig.
Ezt követően a városligeti műjég a nagy versenyeknek már nem nagyon adott otthont, de a korcsolyázni szerető budapestiek körében továbbra is népszerű maradt. Napjainkban nemzetközi és országos gyorskorcsolya-versenyeket szoktak itt rendezni, 2012-ben például Európa-bajnokságnak adott otthont a világ egyik legszebb pályája.
Műkorcsolyázók a városligeti műjégpályán, 1941
- A magyar sport első világbajnoka a műkorcsolyázó Kronberger Lili volt, aki 1908-ban szerzett világbajnoki címet. Ráadásul a férfiak mezőnyében, akkoriban ugyanis nem volt külön női bajnokság, erre 1924-ig kellett várni.
- Kodály Zoltán is a sportág rajongója volt, szívesen járt ki ő is a városligeti jégpályára.
- Ma már természetesnek vesszük, hogy a korcsolyázók a zenére korcsolyáznak, de a kezdetekben ez nem volt így. Bár korábban is volt zenei aláfestés, de nem igazították ahhoz a gyakorlataikat. Az első, aki így tett, Kronberger Lili volt, aki Kodály Zoltán javaslatára kezdett el valóban együtt élni a zenével a jégen, és kűrjét a zenéhez igazítva hajtotta végre. Az újítást 1911-ben a bécsi világbajnokságon mutatta be először, és nagy sikert aratott vele.
A Csobáncra nemcsak a várrom, hanem a kilátás miatt is érdemes felkapaszkodni.
Az év utolsó számába egy rendhagyó összeállítást készítettünk.
Pakisztán szinte észrevétlenül vált az izgalmas túrákra vágyók paradicsomává.
