Vasárnap délután három órakor több tízezer ember gyűlt össze Európa több száz vízpartján, hogy egy közös Nagy Ugrással álljanak ki az egészséges folyóvizek fontossága mellett, Dunabogdányban például több mint 240-en ugrottak a folyóba.
Magyarországon és a Duna menti országokban ez a nap a Mura-Dráva-Duna határokon átnyúló Bioszféra Rezervátum emléknapja is. Az ország 15 településén, azonos időpontban megrendezett Nagy Ugrással Magyarország a régió legnagyobb csobbanásával állt ki saját vizei mellett.
A WWF Magyarország és a vizesélőhelyek rehabilitációja iránt elkötelezett egyik nagy cég együttműködésében megrendezett központi eseményen közel 250 ember csobbant egyszerre a dunabogdányi szabad strandon. A Nagy Ugrás előtt vízipisztoly csatával melegített a tömeg, akik a nap során különböző sporteseményeken vettek részt és a WWF Élő Duna turnéja segítségével ismerkedtek meg a vizesélőhelyek páratlan élővilágával.
Európa-szerte 28 ország több mint 400 helyszínén, több ezer ember ugrott a vízbe ugyanabban a pillanatban, nyomatékot adva Európa összefogásának, amellyel az élő vizek védelmének fontossága mellett állnak ki. Roberto Epple, a Nagy Ugrás kezdeményezője és az Európai Folyókért Hálózat (ERN) elnöke elmondta: „A Nagy Ugrás egy inspiráló kezdeményezés, ami egyetlen közösségi eseményen keresztül hívja a figyelmet arra, hogy vizeinket jó állapotba kell hozni. Az Európai Unió vízvédelmi szabályozása, a Víz Keretirányelv jó eszköz erre, de önmagában nem elég ahhoz, hogy elérjük a célunkat. Rá kell irányítanunk a figyelmet vizeinkre, hiszen az európai társadalom támogatása nélkül folyóvizeink és vizesélőhelyeink megőrzése nem valósulhat meg.”
2015 fontos dátum Európa folyói, tavai, tengerpartjai és vizesélőhelyei számára. Az EU Víz Keretirányelve szerint a kontinens leromlott állapotú vizeit 2015-re újra megfelelő állapotba kell hozni. Tíz év elteltével a célokat csak részben sikerült megvalósítani, a felszíni vizeknek a fele sem érte el a kitűzött célt. Kevéssé ismert tény, hogy a folyók és tavak rossz állapotának leggyakoribb oka nem a szennyezés, hanem a meder és a vízjárás emberi beavatkozások miatti jelentős átalakulása.
„Magyarországon folyóvizeknek csupán 14%-a van jó állapotban, a tavaknál az arány még kisebb. Magyarország gazdag vizekben, ugyanakkor bölcsebben kell gazdálkodnunk ezzel a kinccsel. Vizeink egészsége és jó állapota saját, jól felfogott érdekünk, az EU csak iránymutatást ad ezek megőrzéséhez, amiket viszont érdemes követni. A Duna jó állapota többek között azért is fontos, mert ettől függ 20 millió ember, köztük közel 3 millió magyar ivóvize” - emelte ki Sipos Katalin a WWF Magyarország igazgatója.
A WWF álláspontja szerint az emberi igények jól kielégíthetőek környezetünk lerontása és kizsákmányolása nélkül. Az erőforrásainkkal való bölcs gazdálkodás egyik kiváló módja az adottságokhoz való alkalmazkodás. A WWF azt kéri a felelős szervektől, hogy vegyék komolyan a magyar vízkincs megőrzését, a víztől függő élőhelyek helyreállítását, és ne hagyják semmilyen rövid távú érdek oltárán feláldozni közös jövőnket. A Nagy Ugráson 15 település és emberek ezrei mutatták meg itthon, hogy számukra fontos vizeink védelme.
Még több természetvédelemmel kapcsolatos cikket találsz ide kattintva.
