Több mint 80 éve most először vették számba bennszülött növényeinket

Megjelent a pannóniai bennszülött növények listája, ami azokat a fajokat mutatja be, amelyek kizárólag nálunk fordulnak elő.

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
BARATI SÁNDOR / BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG (Kiemelt kép)
Forrás:
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
2023. május 26.

Megjelent a pannóniai bennszülött növények listája, ami azokat a fajokat mutatja be, amelyek kizárólag nálunk fordulnak elő.

A hiánypótló alkotás dr. Riezing Norbert hosszú évek kitartó munkájának eredménye. Utoljára 1939-ben készült olyan tudományos publikáció, ami leírta ezeket az endemikus fajokat. Azóta rengeteg rendszertani változás történt, új fajokat írtak le, és többek között a növények elterjedésével kapcsolatban is bővültek az ismereteink. A médiában felbukkanó endemikus fajok sokszor elavult, pontatlan adatokra hivatkoznak.

A bánáti bazsarózsáról, az István király-szegfűről, a tornai vértőről és a szentendrei rózsáról például tudvalevő, hogy bennszülött fajok – pedig nem mindegyik az. A tornai vértő megegyezik egy Kárpátokban élő fajjal, az István király szegfű tudományos leírása érvénytelen volt, bár bennszülött növényről van szó. Endemikus viszont a vértesi berkenye, a balatoni szeder, a magyar sóballa, a debreceni torma, a Kossuth hölgymál és a Vojtkó-csenkesz.

Ezek a növények kiemelt jelentőségűek a biodiverzitás, a természetvédelem, a tudományos kutatás és a nemzeti identitás szempontjából is.

Biogeográfiáról van szó, így nem a mesterséges országhatárok, hanem a növényföldrajzi régió szerint történt a területi lehatárolás – számol be róla a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság sajtóközleménye. „Mi a Pannóniai flóratartomány (Pannonicum) szívében, annak központi részén élünk. Ide a Dél-Moráviától a Vaskapuig, illetve a Beregi-síkságtól a Száváig tartó területet értjük, melyen tíz ország osztozik” – magyarázzák.

A pannóniai bennszülött növények listája egyelőre még csak angol nyelvű tudományos publikációban érhető el, itt.

Cikkajánló