Több mint ezer cigája és racka „bevetésen” a kardoskúti pusztákon

Cigáják és rackák tartják karban a kardoskúti puszták rövid füvű gyepeit és sarjúlegelőit. A sikeres legelés után várhatóan egy heterogén gyepterület jön létre, amely nem cserjésedik be, és nagyon kedvez az élővilág számára.

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Palcsek István Szilárd / Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság
Forrás:
Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság
2021. szeptember 2.

Cigáják és rackák tartják karban a kardoskúti puszták rövid füvű gyepeit és sarjúlegelőit. A sikeres legelés után várhatóan egy heterogén gyepterület jön létre, amely nem cserjésedik be, és nagyon kedvez az élővilág számára.

Népes cigája- és rackanyájak legelésznek a Körös–Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti pusztákon. A legtöbb, 700 egyedet számláló nyájjal a nemzetipark-igazgatóság mintegy 3-400 hektárnyi gyepterületet legeltet a kardoskúti Fehér-tó körül. A 170 ürüből, illetve a 160 idei jerkebárányból álló két kisebb nyáj, valamint a 40 egyedből álló kosnyáj a KMNPI Sóstói Állattartó Telepének közelében legel. Mindegyik nyájban együtt vannak a cigáják és a rackák – olvasható a kmnp.hu-n.

Az őshonos juhfajták legeltetése a szárazabb időszakokban sem jelent gondot. Ezek a szívós állatok ugyanis kevésbé igényesek, nem válogatósak, a gyengébb fűhozamú legelőket is kedvelik. A juhokkal azokat a területeket is bejáratják, ahol korábban már szürkemarhák legeltek.

A cigáják és a rackák ugyanis a szarvasmarháktól eltérően elsősorban a rövid füvű gyepeket kedvelik, a sarjúlegelők pedig kifejezett csemegét jelentenek számukra. Így a legeltetésnek köszönhetően létrejön egy heterogén gyepterület, ami nagyon kedvez az élővilág számára. A néphagyomány szerint a legeltetési időszak Szent Mihály napjáig (szeptember 29.) tart.

Cikkajánló