A Kárpát-medence egyetlen őshonos teknősfaja június közepén már javában keresi a tojásrakásra alkalmas helyeket. Az utódoknak sok szerencse is kell a felcseperedéshez.
Május végén, június elején megélénkültek a Körös-Maros Nemzeti Parkban élő mocsári teknősök, ugyanis megkezdődött a párzási időszakuk – olvasható a nemzeti park oldalán. A kifejezetten vizes élőhelyekhez kötődő hüllő nőstényegyedei ilyenkor akár 2-3 km-re eltávolodnak a víztől, hogy ideális tojásrakó helyet találjanak. Laza, homokos talajt keresnek, ahová kis gödröt kaparva elhelyezhetik hófehér tojásaikat.
Érdekesség, ha a nőstény sokáig nem talál laza talajt, akkor vizeletével puhítja fel a földet, hogy gödröt tudjon ásni.
Egy nőstény egyszerre 12-17 tojást rak le, melyek hosszúkás alakúak. Miután bekaparták a tojásokat, magukra hagyják azokat, a mocsári teknősöknél ugyanis nincs utódgondozás. Ha a nyár kellően meleg, akkor a mindössze 2 cm-es apróságok már augusztus-szeptemberben kikelhetnek, azonban hűvösebb, csapadékosabb időjárás esetén az utódok csak a következő év májusának elején bújnak ki a tojásból.
Utódok vesszőfutása
Miután kikeltek a kisteknősök ösztönösen elindulnak a víz irányába, azonban csak nagyon kevés példány jut el odáig. Rengeteg veszély leselkedik rájuk, ugyanis a szárazföldön esetlenül mozgó csöppségek sok állatnak szerepel az étlapján: rókák, vaddisznók, aranysakálok, dolmányos varjak, szürke gémek, fehér gólyák egyaránt szívesen csemegéznek belőlük.
Azok a szerencsés példányok, akik elérik a felnőttkort, már nagyobb biztonságban vannak. Méretük és páncéljuk kellő védelmet biztosít a ragadozókkal szemben. A mocsári teknős maga is ragadozó: férgeket, különböző lárvákat, rákokat, puhatestűeket, békákat, kisebb termetű, legyengült vagy beteg halakat, kis mennyiségben pedig növényi eredetű táplálékot, vízinövényeket is fogyaszt, továbbá az elpusztult állatok tetemeit sem veti meg. Napközben vízen lebegő fatörzseken vagy bedőlt fák ágain, ritkábban a parton napfürdőzik. Márciustól októberig-novemberig főleg a reggeli és az esti órákban aktív. Telelni az iszapba vagy a parti fövenybe ássa be magát – ha erre nincs mód, a jégpáncél alatt kerül nyugalmi állapotba.
Fenyegető vetélytárs
A mocsári teknőst szerte Európában visszaszorítja a gyorsan terjeszkedő vetélytársa, a vörösfülű ékszerteknős, ami szabadon eresztett házikedvencként indult hódítóútjára. Állományát csökkenti a vizes élőhelyek szennyezése és pusztulása is. A magyarországi teknősállomány egyelőre stabil, de elkezdték felmérését, hogy adott esetben hatékonyan védhessék. Mint minden kétéltű és hüllő, Magyarországon ez a faj is védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
