Egyre több magyar vízben jelenik meg az észak-amerikai eredetű cifrarák. Legutóbb Tolna és Baranya vármegye vizes élőhelyeit lakta be meglehetősen gyorsan. Komoly veszélyt jelentve ezzel többek között a hazai őshonos rákfajokra, a folyami rák és a kecskerák állományaira.
A Magyar Haltani Társaság (MHT) közlése szerint az észak-amerikai eredetű cifrarákot tucatnyi új helyen azonosították Tolna és Baranya vármegye vizeiben.
Mint írják, a Duna baranyai és tolnai szakaszán az 1990-es évek második és a 2000-es évek első felében észlelték a folyam főágában és a hullámterén található mellékágakban, így számítani lehetett rá, hogy előbb-utóbb további vízrendszerekben is megjelenik.
A 2015 márciusa és 2024 február között végzett hidrobiológiai felméréseink eredményeként sikerült kimutatni a cifrarákot Baranya vármegyében a Lánkai-patak dunaszekcsői, a Véméndi-patak bári, a Fekete-víz szaporcai, a Gordisai-csatorna torkolat feletti szakaszán.
A cifrarák megjelenését Tolna vármegyében a Csámpai-patak 6. számú főút alatti, a patakot befogadó Faddi-Duna mellékágban, a Kabszegi-tóban, a Bátai-holtágban, a Szekszárd-Bátai-főcsatorna öcsényi és sárpilisi, a Lajvér-patak bátai, a Szálkai-víztározó alatti és a Völgységi-patak szekszárdi szakaszán észlelték.
Testhossza 11–12 centiméter. Színe általában barna. A potroh hátlemezein jellegzetes barnásvörös foltok láthatók, erről kapta magyar nevét. Ollói a testméretéhez viszonyítva kisebbek, mint az őshonos fajoknál.
A vízfolyásokban, valamint egyes természetes és mesterséges állóvizekben megjelenő, esetenként jelentős egyedszámot elérő cifrarákállományok a természetvédelmi kockázatok mellett jelentős hatással lehetnek a holtágak, horgász- és haltermelő halastavak ökológiai állapotára is.
A cifrarák megjelenése és terjedése a még mindkét megyében megtalálható folyami rák és kecskerák állományaira is jelenetős veszélyt jelent, mert a rákpestist aktívan terjesztő fajként az itt található őshonos rákfajok állományait is megfertőzheti.
