Elmentek a darvak, megjöttek a kék vércsék, ezerrel virágzik a kamilla és a villásboglárka, s előbukkant néhány agárkosbor is. A leglátványosabb tavaszi arcát mutatja most a kardoskúti Fehér-tó környéke.
Kék vércse
A vonuló madárfajok nagy része már elindult északra, azok a fajok pedig, amelyek a Vásárhelyi-pusztán költenek, már hozzáfogtak a fészekrakáshoz. A darvak útra keltek, már csak egészen kis csapataikkal találkozhatunk a Fehér-tó környékén. A parti madarak közül még néhány pajzsos cankó és kis póling is itt időzik. A legfontosabb vonulási centrumnak számító Fehér-tó nyugati ága (ez a tófelület mintegy kétharmada) a téli és tavaszi aszály miatt már április utolsó napjaiban kiszáradt, ez is ösztönözte a madarakat arra, hogy útra keljenek.
Bíbicfióka
Itt vannak már a szalakóták és a gyurgyalagok, és a kék vércsék derékhada is megérkezett már. A piroslábú cankók, nagy godák és a bíbicek fiókáikat vezetgetik, a gólyatöcs és a gulipán pedig most költi fészekaljait. Nemsokára kikelnek a tojásokból a parlagi sasok és a kerecsensólymok is. Szép, tavaszi arcát mutatja a növényvilág is: virágzik a kamilla, a villásboglárka és az osztrák zsálya. Az aszályos évnek megfelelően a gyepek, aljfüvek meglehetősen rövidek, 15-20 cm-esek. Az ecsetpázsit már április eleje óta nyílik, virágzó szálai 50-60-cm magasak.
Agárkosbor (balra) és kamilla (jobbra)
A tavaszi időszakban előkerülhetnek ritkább növényfajok is, így például a Dél-Tiszántúlon nagyon ritkán előforduló kosborok. Tavaly például poloskaszagú kosbor bukkant fel a Csanádi pusztákon, idén pedig agárkosbort találtak a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (KMNPI) munkatársai a Vásárhelyi-pusztán. Egy pontból négy tő hajtott ki, s jelenleg a nemzeti park déli tájain ez az egyetlen állomány. Észak-Békésben, a Kis-Sárréten azonban többezres agárkosbor-állomány található.
Forrás: KMNPI
Kapcsolódó cikkek:
Hamarosan itt a kerecsensólyom bébibumm
Kastélyok és kunhalmok a Dél-Dunántúlon
Megújult a Kisvátyoni tanörvény
