Tömegesen jelentek meg a fenyőrigók a Dél-Alföldön

Az elmúlt évekhez képest szokatlanul nagy fenyőrigócsapatokat figyeltek meg a Körös–Maros Nemzeti Park tájain, melyek legfőképp a legelőkön, a kaszálókon és a bokros területeken bandáznak.

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Adobe Stock (kiemelt kép)
Forrás:
Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság
2021. február 24.

Az elmúlt évekhez képest szokatlanul nagy fenyőrigócsapatokat figyeltek meg a Körös–Maros Nemzeti Park tájain, melyek legfőképp a legelőkön, a kaszálókon és a bokros területeken bandáznak.

Bár a Dél-Alföldön nem költenek a fenyőrigók, a hideg hónapokban azért szép számmal képviseltetik magukat errefelé. Az utóbbi napokban pedig a korábbinál jóval több helyen és jóval népesebb csapatok bukkantak fel. Valószínűleg a február közepi hidegfront hatására mozdultak délebbre az északabbi tájakon telelő példányok – számol be a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság a honlapján.

Mint írják, a „Kis-Sárrét részterületén – ahol amúgy is jelentős a telelőállomány – szinte mindegyik pusztafolton megjelentek az egyre újabb, több százas fenyőrigócsapatok. A vizenyős kaszálókon, legelőkön és a kökénybokrok környékén is rájuk bukkanhatunk.”

A csomorkányi részterületen is megszaporodtak, 230–250 példányos csapatokat is megfigyeltek, de a Fehér-tó környékén, a pusztában szétszóródva szintén több százan mozognak. A Csanádi-pusztákat, Királyhegyes és Makó-Rákos körzetét is megszállták, a több százas, hangoskodó fenyőrigócsapatok fantasztikus látványt nyújtanak. Néha a gyepeken időznek, máskor a kökény- vagy galagonyabokrokon csemegéznek.

A fenyőrigó méretre a fekete rigóhoz hasonló, a tollazata azonban más: szürke, gesztenyebarna, pettyezett. A téli időszakban különféle bogyókkal táplálkozik. Étlapján a gyommagvak, a kökény bogyója, az ezüstfa, az ostorfa és a csipkebogyó egyaránt szerepel.

A faj Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft egyedenként.

Forrás: kmnp.hu

Cikkajánló