Novemberi számunkban a Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjának feltárásánál jártunk, és megkérdeztünk történész és régész szakembereket, miért lehet fontos a mostani feltárás és a tömegsírban található maradványok vizsgálata.
Augusztus óta vizsgálják régészek, antropológusok a mohácsi csatához kapcsolódó tömegsírok egyikét Sátorhely közelében, a Mohácsi Nemzeti Emlékhely területén. A látogatóközpont mellett elterülő hatalmas, gondozott területen egy jókora fehér sátor hívja fel magára a figyelmet, így el is indulunk az irányába. Belépve egészen szürreális látvány fogad: méretes gödör, benne emberi maradványok, csontok, bezúzott koponyák, karok, lábszárak tömege egymásra hányva. Döbbenetes látvány. Picasso Guernicája három dimenzióban. Az emberi brutalitás és mulandóság hátborzongató üzenete.
A sírgödör oldalánál guggolva, illetve a föléje helyezett mozgatható pallón hasalva régészek, antropológusok apró, finom mozdulatokkal tisztogatják a csontokat. Megilletődve, sokáig némán nézem a hihetetlen, hétköznapi aggyal alig felfogható színteret. Kergetőznek a gondolataim, ezek valamikor élő, hús-vér emberek voltak vágyakkal, tervekkel, szomorúságban vagy vidámságban éltek, vajon mit vétettek, hogy erre a sorsra jutottak? A novemberi print cikkben Dr. Bertók Gábor ásatásvezető, a Janus Pannonius Múzeum régésze és Varga Zsolt, a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálat-vezetője mesél nekünk az emlékhely érdekességeiről és történetéről, illetve a mohácsi csata áldozatainak rejtélyéről.
A NOVEMBERI DIGITÁLIS SZÁMUNKAT ITT TUDOD ONLINE MEGRENDELNI, KORÁBBI LAPSZÁMAINKAT PEDIG IDE KATTINTVA TUDOD ELÉRNI.
