Az EU Környezetvédelmi Tanácsa június 17-én az utolsó, feszült vitát követően végül elfogadta a természet helyreállításáról szóló törvényt (Nature Restoration Law – NRL), megtéve ezzel az utolsó lépést a javaslat törvényerőre emelkedése felé.
A tagállamok lakosságának 66,07%-át képviselő 20 ország többségével a törvényt hivatalosan is jóváhagyták, köszönhetően annak, hogy az osztrák környezetvédelmi miniszter, Leonore Gewessler az utolsó pillanatban megváltoztatta országa korábbi álláspontját és ezzel megmentette a jogszabályt.
A természet-helyreállítási törvény értelmében az EU-tagállamoknak 2030-ig a törvény által lefedett élőhelyek legalább 30%-át kell helyreállítaniuk, azaz degradált állapotból kedvező ökológiai állapotba hozni, például erdőket, gyepeket, vizesélőhelyeket, folyókat és tavakat.
A jogszabály 2050-re még ambiciózusabb célt, az élőhelyek 90%-ának helyreállítását tűzi ki. A helyreállítási eredményeket kötelező is megőrizni, a helyreállított területek nem romolhatnak le újra.
Természetbarát vízgazdálkodás Franciaországban
A mezőgazdasági területekkel kapcsolatban a korábbi tárgyalások eredményeképpen olyan kompromisszumok születtek, amelyek alapján az élelmiszer-biztonságot nem veszélyeztethetik a helyreállítási lépések. Magyar viszonyok között ezt azért is fontos, mert a kedvezőtlen adottságú, élelmiszer-termelésre korlátozottan alkalmas szántókon így még inkább lehetővé válhatnak azok a vízvisszatartási, talajmegőrzési, gyepesítési, erdősítési lépések, amelyeket nem csak a természetvédelemmel foglalkozó szakemberek, de már a vízügyi, mezőgazdasági, vadgazdálkodási ágazat, valamint a klímakutatók is szorgalmaznak – olvasható a WWF közleményében.
A jogszabály az uniós jogalkotás történetének egyik legzavarosabb útját járta be, de végül a törvény támogatása győzött. Magyarország a 6 ellenző ország között maradt Finnországgal, Hollandiával, Lengyelországgal, Olaszországgal és Svédországgal együtt.
A WWF Magyarország, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Magyar Természetvédők Szövetsége szerint a törvény elfogadása azért is időszerű eredmény, mert az ENSZ biológiai sokféleséggel foglalkozó konferenciáján (CBD COP16) még ebben az évben be lehet mutatni, hogy Európa hajlandó az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség válságának kezelésében élen járni, vállalva globális kötelezettségvállalásait. Ez egyben egyértelmű üzenet az újonnan felálló Európai Parlament és Európai Bizottság számára, hogy ne feledkezzenek meg arról, hogy a biológiai sokféleség témáját a napirendjük előkelő helyén tartsák.
Ez az eredmény nagyszabású társadalmi mozgalmat maga mögött tudva született meg. Az elmúlt évek során több mint egymillió aláírás és üzenet érkezett az EU polgáraitól, több mint 6000 tudós, több mint 100 vállalkozás, ifjúsági szervezet és számos ágazat civil szervezete újra és újra felszólította a döntéshozókat, hogy védjék meg a törvényt és az uniós zöld megállapodás integritását.
