Történetek az árnyékszékről a középkorból

Ki gondolná, hogy egyes középkori várak romantikus tornyaiban nem ábrándos szemű, szőke királykisasszonyok ücsörögtek, hanem valaki, aki éppen a nagydolgát végezte? Cikkünkből kiderül, melyik várat vették be a vécén keresztül, és az is, hogy miért előzte meg a korát Füzér.

Szerző:
Turista Magazin
2025. március 27.

Ki gondolná, hogy egyes középkori várak romantikus tornyaiban nem ábrándos szemű, szőke királykisasszonyok ücsörögtek, hanem valaki, aki éppen a nagydolgát végezte? Cikkünkből kiderül, melyik várat vették be a vécén keresztül, és az is, hogy miért előzte meg a korát Füzér.

Aki járt már középkori várban, rácsodálkozhatott arra a frappáns megoldásra, mely szerint az árnyékszékeket egy kiugróban helyezték el, hogy annak tartalma a várárokba potyoghasson, máshol egy úgynevezett kloákába csússzon. Az utóbbi a szoba padlója alatt volt, tudunk is olyan esetről, hogy ez beszakadt, és többen meghaltak: 1183-ban Erfurtban, I. Frigyes egyik gyűlése alatt történt a szerencsétlenség. Ennél akkor már bizonyos szempontból egy fokkal veszélytelenebb, amikor a végtermék a hegyoldalon landolt és az eső mosta el. Ilyen volt például a határ mellett, Ausztriában található Városszalónak erőssége.

A Turista Magazin április-májusi számában szereplő fűzéri vár megelőzte a korát: itt a vécé (ma pottyantósnak hívnánk) alatt zárt aknában gyűlt a produktum, amit aztán a földeken trágyázásra használtak.

Kíváncsiak lennénk, mit érzett az a korabeli „ipari alpinista”, aki a sziklaszirten kapaszkodva kaparta kifelé a vécé tartalmát.

Az uraság saját árnyékszékét ebben a várban jól szemügyre lehet venni. Az egyik falon farácsot látunk, hasonló ahhoz, amiben a háztáji állatok számára felszolgálják a szénát. Az itteniben szalma volt, ami szélesebb száló, csúszósabb felszínű, kevésbé szúrós, és igen, a vécépapír funkcióját töltötte be. A vár szakvezetésén árulták el, hogy kezet persze nem nagyon mostak a művelet után, ahogy végezték a napi teendőket, előbb-utóbb úgyis lekopott róla a piszok.

A jókői várban még piszoár is volt, egyes franciaországi erősségekben pedig külön tornyot szenteltek a vécének. Ha a végterméket gyűjtötték valahol, azt előszeretettel használták fel ostrom során az ellenség bosszantására – olvasható Könyöki József tanár könyvében, ami „A középkori magyar várak, különös tekintettel Magyarországra” címen jelent meg 1905-ben. Ebből egyebek mellett az is kiderül, hogy a szlovákiai szepesi várból, a kurucok fogságából egyszer úgy menekült meg egy altábornagy, hogy fogta magát, és leereszkedett az árnyékszék nyílásán keresztül a sziklára, majd elinalt. A normandiai Château Gaillard váránál pedig éppen fordítva történt: itt az ellenség a vécén keresztül mászott be az épületbe.


Cikkajánló