A tavaszi felmérések szerint a probléma elsősorban a parthoz közeli oldalon figyelhető meg, ott, ahol a nádasokat stégek, csónakkikötők szabdalják.
Tavaly mi is írtunk az alsóörsi nádpusztulásról, ahol helyenként száz méter szélességben teljesen elszáradt a nád. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet folyamatosan vizsgálja a változásokat, azóta is több alkalommal hírt adtak a balatoni nádasok állapotáról, pusztulásának okairól.
Sajnos az utóbbi években romló tendencia látszik, annak ellenére is, hogy tavasszal a nádas víz felőli frontjában, új, zöld nádszálak találhatók, a nádas belsejében, a part felőli oldalon azonban pusztul az állomány – olvasható az intézet közösségi oldalán, ahol egy légi felvételt is megosztottak a tavaszi állapotokról. A videó, amit ide kattintva tudtok megnézni, a nád korai fejlődési stádiumában készült április elején, Alsóörs és Ábrahámhegy környékén.
Korábban a víz felől volt tapasztalható a nád pusztulása, ami vékonyodó „babásodott” nádasszegélyeket eredményezett. Immáron a part felőli oldalon megy végbe a folyamat, helyenként teljesen kihalt területeket eredményezve.
„A nádas nem pusztul, mi pusztítjuk!”
A kutatóintézet által vizsgált nádpusztulások nagy része olyan helyeken történt, ahol a nádas évtizedek óta intenzív emberi hatásnak van kitéve.
Elsősorban olyan helyeken figyelhetők meg a változások (csónakkikötők, strandok, stégek-bejárók környéke) ahol a nádas feldarabolódása jelentős (10 méterenként vannak ilyen-olyan nyiladékok), ahol a nyaraló/kikötő tulajdonosok kivágták a nádat, ahol friss építkezések és fejlesztések voltak az elmúlt években, vagyis ahol az emberi hatás túl intenzív.
A téma szakértői több alkalommal beszámoltak kutatásaik eredményeikről, illetve felhívták a figyelmet a nádasok sérülékenységére, továbbá intézkedéseket sürgettek a balatoni nádasok védelmére. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet által 2022 júniusában szervezett előadás összefoglalója ide kattintva olvasható.
