Transzbörzsönyi zakatolás panorámákkal

A két és fél éve teljes kapacitással működő, Börzsönyt átszelő erdei vasút körül elterülő hegyvidéket sokan tartják az ország egyik legszebb tájának. Könnyű túratipp következik az erdei vasút nyitvatartásából hátralévő, legszínesebb két hétvégére.

Szerző:
Gulyás Attila
Fotó:
Gulyás Attila
2018. október 20.

A két és fél éve teljes kapacitással működő, Börzsönyt átszelő erdei vasút körül elterülő hegyvidéket sokan tartják az ország egyik legszebb tájának. Könnyű túratipp következik az erdei vasút nyitvatartásából hátralévő, legszínesebb két hétvégére.

A Börzsöny kevésbé ismert, Budapesttől távolabbi felében a 21. század beköszönte eleinte nem sok nyomot hagyott maga mögött. Az erre járó kirándulók a 2000. évben is kályhafüstillatú, álmodó falvakat találtak a sárga Ikarus harmonikaajtaján kilépve, az utolsó házaktól pedig hosszú túrák vezettek a természet szívébe. És az idejárók éppen így szerették a helyet.


A legizgalmasabb 15 év

 

Fiatalok egy kis csoportja 2000 tavaszán indította be újra Kemencén az egykori erdei vasút évek óta garázsban álló mozdonyát, hogy aztán a nyáron már az újraindított múzeumvasút első kisvasúti napját ünnepeljék - az akkor még alig 1400 méter hosszan járhatóvá tett pályán. Közben néhány völggyel arrébb, a Nagybörzsöny határában szintén évek óta rozsdásodó pálya is műemléki védelmet kapott, mint az ország utolsóként fennmaradt, csúcsfordítókkal épült hegyi vasútja.

 

Kisirtáspuszta, a híres csúcsfordítópár alsó állomása, ahol az elmúlt ötven évben csak a háttérben megbúvó kulcsosház változott - az viszont meglehetősen sokat

 
A műemléki védelem és a vele járó médiaérdeklődés hatására felgyorsultak az események: az alapvető felújítási munkákat 2002-re befejezték, és a helybéliek összefogásával 16 éve itt is újraindulhatott a vasúti közlekedés. A helyreállítási munkák lendülete Nagybörzsönytől Nagyirtáspusztáig tartott, ami az eredeti, Nagybörzsöny-Szob vasútvonal északi harmadát jelenti.

 

Hegymászás csúcsfordítókkal
Kép
Túl meredek az emelkedő? Szerencsére a vasúti pálya összehajtható! A párosával egymást követő csúcsfordítókon a vonatok irányváltásokkal a legmagasabb hegyoldalra is felkapaszkodhatnak. Az egykor általánosan elterjedt megoldást párosával építve, és akár sokszor megismételve alkalmazták. Utolsó működő hazai példája, a Nagybörzsönyi Erdei Vasút kisirtási és tolmács-hegyi csúcsfordítópárja 2000 óta ipari műemlék. A vasúti pályának adott „Z” alakja a vasút emblémájában is visszaköszön.
  

 

 

Bár az építőanyagok egy része már az újraindulás évében is Nagyirtáspusztán várta a beépítést Márianosztra felé, végül itt, a vízválasztón létesült ideiglenes végállomás, ami akkori formájában bő tíz évig látta el funkcióját. 2015-re aztán a korábban visszaépült Szob-Márianosztra vasúthoz csatlakozva az Ipoly Erdő Zrt. befejezte a vasút középső szakaszának újjáépítését, az egykori transzbörzsönyi vasút újjászületett.

 

Kisvasúti napi különvonat indul Kisirtáspusztáról 

 

Csillagtúrák Nagyirtáspusztáról

 

Az autóval is elérhető Nagyirtáspusztáról ide vezető, alig két és fél kilométeres sárga kereszt jelzésen, a kanyargó vasutat többször is keresztezve és ahhoz hasonló menetidővel vezet az út Kisirtásra, ahol a napfényes október eleji napok csendjét csak az erdei vasút napjának szokásos, szerény ünnepsége törte meg. Ezután pedig a résztvevők is csatlakoztak az őszi börzsönyi hétvégét élvező kirándulókhoz: a Márianosztráig közlekedő különvonatos utazás mellett néhányan leszálltak a vasút legmagasabb pontját jelentő Nagyirtáspusztán, hogy felfedezzék a környék meglepően közeli látnivalóit. Érdemes volt velük tartani!

 

A Nagy-Koppány csúcsán

 

A nagyirtáspusztai állomáshoz egyik legközelebb található kilátóhely egyben a Börzsöny vasúttól nyugatra eső negyedének legmagasabb pontja, az 549 méteres Nagy-Koppány. A hegyre vezető kék kereszt jelzés a Kisirtásra tartóhoz hasonló hosszúságú, alig emelkedő sétaút, ahol egymást váltó ritka erdőkön, kisebb bokrokon és húszméteres bükkökből álló oszlopcsarnokon át vezet az út a panorámás hegytetőre.

 

Kilátás a Pilis felé
 

Az őszi napsütésben a Duna túlsó partja fölé magasodó Pilis csúcsain húztak végig a felhők árnyékai. A legmagasabb csúcs a Pilis-tető jellegzetes formájú tömbje. Az eddigi hűvös erdei helyszínek után itt végre húsz fok fölötti levegő és a reggeli párát elsöprő, enyhe szél várt - azaz a klasszikus „kirándulóidő” definíciója.
 

 Nyugat felé, a távoli Ipolytölgyesre ereszkedik a Nagyirtástól kísérő csoport

 

Fel is út, le is út

 

A Nagy-Koppányról Nagyirtásra visszavezető út még a fölfelé iránynál is egyszerűbben fogyott el, és a távoli erdőkből percek alatt visszacsöppentünk a turistaútcsomópont forgatagába. A vasúton változatlanul zajlik a hétvégi csúcsfogalom, a középső, bezina-völgyi vasúton ingázó motorvonat egész nap pótkocsijával együtt közlekedett.

 

A Királyréten épített motorvonat indul Márianosztra felé


Mivel a vízválasztó északi, kisirtási oldala már megvolt, következhet a túloldala: a közeli völgyben előbb egy kicsi, de különleges helyszín vár, majd egy nagyobb hegymászással az állomás fölé magasodó hegyre vezet az út.

 

Kis mesterséges tó a Bezina-völgy tetején
 

Mintegy hatszáz méterrel a vízválasztó déli oldalától, de már 70 méterrel alacsonyabban, a vasúti pálya hosszú kanyargás után a Bezina-patak egyik mellékágánál érkezik meg a Márianosztrára vezető völgy aljához. A kis patakon az újjáépítés idején apró tavat hoztak létre, ami nemcsak az új pálya egyik leghangulatosabb részlete lett, de a vízhez kötődő élővilág számára is igazi oázisként szolgál. A síneket két vonat között éppen a közeli munkaterületről érkező favágók használják.

 

Menetrend szerint érkezik Márianosztráról a kora délutáni járat

 


Pályarészlet a Sós-hegy oldalában
 

A következő állomás a Sós-hegy, az út ismét keresztezi a Nagyirtáspusztára tartó pályát. A tájat itt mintha kicserélték volna, a déli hegyoldal fái közt az ősz ezernyi színe ad ízelítőt a következő néhány hét látványából. A hegy oldalában található a vasút egyik legnagyobb földműve, amit a 2015-ös felújításkor teljesen újjá kellett építeni. A szűk kanyarokban csikorogva közeledő vonat aznapi utolsó körére indult.

 

Édes desszert a Sós-hegyen

 



A hosszú emelkedő végén, már 550 méteres magasságban bukkan újra nyílt terepre az ösvény: a Nagy-Sas-Hegy és a Sós-hegy közti Nagy-Rét árnyékos sarkában meglepő módon még október elején is jól érzik magukat az őszi kikericsek. Bár már igencsak eljött az ebéd ideje, a közelben ehhez egy ennél is jobb hely ígérkezik hozzá...

 

Amiért megérte mászni: Kilátás a Sós-hegy csúcsáról a Dunakanyar vidékére


A rétről már csak néhány perc séta a környék talán leglátványosabb helyszíne, a Sós-hegy. A környékbeli vonulatoknál jó száz méterrel magasabbra emelkedő vulkáni hegycsúcson csodálatos sziklagyep és a Dunakanyar 15 kilométeres térségének teljes panorámája vár.
 

A Dömösi-szoros tizenöt kilométerről: a túlparton Dömös falu, fölötte a Prédikálószék, jobbra pedig Dobogókő sötétlő fennsíkja

 

Kilátás a Bezina-völgy felé


A hegyoldal vadak által járt, alsóbb részének természetes sziklakertjei között az eddigieknél is gyorsabban telnek a percek, és a megkésett ebéd végén valahogy még a desszert is ízletesebbnek tűnik. A lenti völgyben itt-ott kirajzolódik a jobboldali Nagyirtáspuszta felé kanyargó vasút nyomvonala.

 

A hegytető déli végéről Kóspallag vidékére nyílik kilátás, a távolban Vác városával

 

A nap hátralévő része már gyorsan eltelt, és a végén még éppen csak sikerült sötétedésre visszaérni a Nagyirtási parkolóhoz... Pedig kicsit kevesebb nézelődéssel még az utolsó márianosztrai vonat is belefért volna. A nap 2+2 fél túrája alapján egyértelmű lett, hogy ezt a vidéket nem véletlenül tartják az ország egyik legszebb tájának. Ugyan a javuló közlekedési lehetőségekkel vadregényes varázsának egy kis részét elvesztette, cserébe viszont széles közönséget juttat igazi középhegységi élményekhez, bő egy órára Budapesttől. Az ide vezető Nagybörzsöny-Szob erdei vasutak menetrend szerint október végéig közlekednek.

Cikkajánló