Kevés olyan fővárosi akad, aki legalább egyszer az élete során ne járt volna e festői épületet tetején, ami 1910 óta a város talán legszebb panorámájával ajándékozza meg a kirándulókat.
Elsőre talán nem is erre az épületre gondolnánk, de érdekes módon az Erzsébet-kilátó volt a legelső helyszín Budapesten, mely 1926-ban állandó díszkivilágítást kapott – ennek sikerén felbuzdulva világították ki később az Országházat és a Halászbástyát is. A neoromán stílusú, 23,5 méter magas épület az 527 méter magas János-hegy tetején áll, esti kivilágításának köszönhetően pedig „világítótoronyként” jelzi a főváros legmagasabb pontját.
1930. Jánoshegy, Erzsébet kilátó.
A kilátó névadója, a korában sokak által tisztelt Erzsébet királyné, aki többször is megfordult a János-hegyen sétái során nagyon dicsérte az innen nyíló pompás panorámát.
Az 1880-as években még csupán egy fatorony állt a népszerű kirándulóhelyen, de már ekkortájt felmerült az igény egy kőkilátóra. A kivitelezés magas költségei miatt csak 1908-ban indult meg az építkezés, végül 1910. szeptember 8-án ünnepélyes keretek között adták át a nagyközönségnek. A roppant látványos épület különleges, kettős spirálú csigalépcsővel bír, 100 lépcső vezet fel a legfelső szintjére, ahonnan egyszerre csodálhatjuk az alattunk elterülő fővárost, a Budai-hegység szinte egészét, a szomszédos Pilis, Gerecse, Vértes elnyúló tömbjeit, a távolban pedig magasabb hegységeink párába vesző vonalait is kivehetjük, csakúgy, mint az Alföld végtelen síkját.
