Ez persze egy kicsit szubjektív, de a Mátrát járó túrázók közül sokan a kissé félreeső Világos-hegyet tartják a legkülönlegesebb csúcsnak, és legszebbnek a tetejéről nyíló látványt.
Hogy a legek között van-e a Világos-hegy tetejéről elénk táruló kilátás, azt nem tudom, de a hegy varázsa mindenképpen abban rejlik, hogy egyfajta esszenciáját adja a Mátra-élménynek. Nézzük sorjában!
A keskeny, de 250 méter hosszú tetőszintet északról robusztus andezittömbök védik természetes erődítésként, még másznunk is kell kicsit – a csúcsélmény és a „vulkán hangulat” garantált tehát. A sziklák azonban épített várat is erősítettek egykoron.
A felső és három elővárból álló építmény teljes egészében elfoglalta a keskeny hegytetőt valaha, de ma már csupán a körbefutó sánc tanúskodik a csúcs hajdani védelmi szerepéről.
Szóval a Mátrában előszeretettel látogatott ősi várak hangulata is adott.
A kilátás pedig valóban fantasztikus. Legkülönlegesebb talán az, hogy közvetlenül a lábunk előtt veszik párába az Alföld végtelen síkja. De a Mátra fő tömegétől valamelyest elkülönülő hegycsúcsról jó időben hosszan belátjuk az Északi-középhegységet is, a Budai-hegységgel bezárólag, de a Nyugati-Mátra kevésbé ismert hegyei, a Muzsla, a Havas, a Káva és a Nagy-hársas vulkanikus csúcsai is nagyon látványosak innen.
Minket még a márciusi havazásban is ámulatba ejtett ez a csúcs. Áprilisi lapszámunkban található írásunkban alaposan körbe is járjuk a környéket: felidézzük a Gyöngyösoroszi környéki bányászat fénykorát, bemutatjuk az Ásványok Háza különleges kiállítását, a természetjárók által a jövőben remélhetőleg egyre inkább felfedezett egykori Aranybányaházat (a mai Károlytáró-lakótelepet). Végül, de nem utoljára a szomszédos, nem kevésbé vadregényes csúcsról, a Tót-hegyesről is körbenézünk, mert az onnan a Mátra vulkáni szerkezetére nyílik egyedülálló kilátás.
Vásárold meg áprilisi lapszámunkat a Turistashopban, vagy az újságárusoknál, és fedezd fel vele a Mátrának e kevésbé ismert részét!
Korábbi lapszámainkat pedig IDE KATTINTVA TUDOD ELÉRNI.
