Ha Vác belvárosából elindulunk dél felé a Duna mellett, a Liget előtt nem sokkal egy dombon álló hatalmas templom tűnik fel. A templomot várfal veszi körbe, amelynek legmagasabb pontján egy szobor áll, karjait az ég felé emeli. Vajon ki ő, és mi lett az évszázadokig itt álló várral?
Nemrégiben Vácon jártam, hogy megnézzem, milyen állapotban van a Váci ártéri tanösvény. A Duna-menti sétányon sétáltam a Liget felé, és útközben elhaladtam a Barátok temploma mellett. A hatalmas fehér épület már messziről vonzza az ember tekintetét, hozzá képest minden más épület parányinak tűnik.
A templomot körülölelő várfal tetején egy szobor áll, a városalapító I. Géza királyé, akinek nevét a váciakon kívül valószínűleg kevesebben ismerik. Ennek oka, hogy a király korai halála miatt csak három évig uralkodott, 1074-től 1077-ig, a trónon pedig öccse, László követte őt, aki Szent László néven vonult be a történelembe, és emléke háttérbe szorította a testvéréét.
Székesegyház Vác legmagasabb pontján
A legenda szerint Géza az uralkodása szempontjából sorsdöntő mogyoródi csata előtt egy látomás hatására fogadalmat tett egy székesegyház alapítására. Miután a csatában a két testvér, Géza és László győzelmet aratott Salamon felett, visszatérve Vácra egy agancsain égő gyertyákat hordozó szarvas jelent meg a közelükben. Üldözőbe vették az állatot, de az egy magas partfalról a Dunába ugrott és eltűnt előlük. A Képes Krónika szerint ott, ahol a szarvast látták, azon a magas partfalon alapította meg Géza király a Szűz Mária-székesegyházat.
Géza mindössze három évig uralkodott, még 40 éves sem volt, amikor hirtelen meghalt.
Felmerült a mérgezés gyanúja is, de ebben a korban egyáltalán nem volt ritka, hogy valaki ennyi idősen váratlanul meghal. A királyt a trónon őt követő testvére I. (Szent) László a váci székesegyházban temette el. Az ásatások az egykori székesegyház helyét, és azon belül I. Géza feltételezhető sírhelyét is be tudták azonosítani, de egyértelműen a királlyal kapcsolatba hozható csontmaradványt nem találtak. Valószínűleg a sírt vagy a tatárok, vagy később a törökök fosztották ki.
A határmenti várak sorsa
A püspöki központot valószínűleg már a 11. századtól árok és fakerítés védte. Komolyabb védművek a tatárjárás után épültek, és 1455-ben már várként írnak az erődítményről, ami az észak felől támadó cseh husziták ellen biztosított védelmet. 1474 és 1506 között Báthori Miklós volt a váci püspök, aki komoly reneszánsz építkezéseket valósított meg a templomban, amelyhez a leghíresebb itáliai mestereket fogadta fel. A székesegyház mellett egy virágzó, gazdag település alakult ki, a 16. században azonban minden megváltozott.
A törökök elfoglalták Vácot, ami az Oszmán Birodalom északi határvárosa lett, vagyis az ütközőzónába került.
A város és a vár 1526 és 1686 között 49-szer cserél gazdát. 1625-ben II. Habsburg Ferdinánd hadvezére elfoglalta, majd miután felrobbantotta a várfalakat, magára hagyta a várat. A visszatérő törökök ezután bonthatták el az általuk addig dzsámiként használt székesegyház nagy részét, kövekből pedig a vár négy sarkára hatalmas bástyákat építettek.
Székesegyház, dzsámi, kolostor
Evlia Cselebi török utazó 1660 és 1664 között bejárta Magyarországot, Vácon is járt, amelyről így írt: „A belső várban mintegy ötven deszkazsindelyes tetejű ház van, minők parancsnok háza, hadiszertár és raktár, gabona magtárak, Szulejmán khán dsámija…A külső vár ezt a belső várat körülövező szép vár…Az öt városnegyed összesen ezer deszkazsindelyes tetejű házból áll, de mivel néhányszor ostromot állott ki, magasabb téglaháza kevés van. Hét dsámija van…Van egy fürdője, egy egészséges fogadója, százötven boltja…”
Vác a 17. században Hoefnagel metszetén
Végül 1684-ben a törökök robbantanak fel mindent. A vár és a város 1686-ban szabadul fel végleg. A Rákóczi-szabadságharc idején már nem építették újra a várfalakat.
A vár területén 1719-ben a ferences rend kezdett kolostorépítésbe.
A kolostor 1750-re készült el, a templomot 1766-ban szentelték fel. A kolostor épületébe valószínűleg az akkor még álló várfalak köveit is beépítették, így a 18. századra a várnak már szinte semmi nyoma nem maradt.
A ma látható várfalakat 1980-ban tárták fel, és magasították meg. A kőfalon, a rekonstruált török kori ágyúterasz peremén álló szobrot ifj. Blaskó János készítette, és 2000-ben, az államalapítás ezredik évfordulójára emelték. A néhány éve felújított templomba sajnos nem tudtam bemenni, így csak azt tudom elmondani, hogy kívülről nagyon szép. Ha valaki Vácon jár, érdemes ide is elsétálni, a főtértől 5-10 perc alatt el lehet ide jutni.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
