Vannak olyan fajok, amelyek ős- vagy idegenhonossága egyértelmű, és vannak olyanok, amelyek esetében még ma is vannak viták.
Hazánkban a tűlevelűek aránya természetesen messze elmarad a lombhullató fajokétól. Ha szigorúan véve a fenyőket nézzük, 2022-ben ezek részaránya a hazai erdők területéből összesen 9% volt. Ebből a legnagyobb területet – az erdőterületek 5,5%-át – az erdeifenyő foglalta el, ezt követi a feketefenyő 3%-kal, majd a lucfenyő 0,5% -kal, az egyéb fenyőfélék aránya elhanyagolható.
Leggyakoribb tűlevelűinkről dr. Aszalós Réka erdőökológust, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársát kérdeztük a Turista Magazin február-márciusi számában.
Fenyőfői ősfenyves
Az erdeifenyő a Nyugat-, illetve a Dél-Dunántúlon valószínűleg természetes módon fordul elő, az ország más részein telepített állományai vannak. A leghíresebb előfordulása a Bakonyalján található Fenyőfői-ősfenyves, ami egy természetes állomány maradványa.
A feketefenyő egyértelműen tájidegen faj nálunk, csak telepített állományai vannak. Ezek jó részét a 19. század végén megindult kopárfásítások során telepítették, például a Hármashatár-hegyen, a Pilisben vagy a Keszthelyi-hegységben.
A lucfenyő őshonosságát csak az Alpokalján fogadják el, főleg a Vendvidéken, az ország többi részén tájidegen. A faj természetes élőhelyei, az észak-európai tajga, az Alpok vagy a Kárpátok hegyeinek 800-1800 méter közötti zónája hűvösebbek és páradúsabbak, mint amiben az itteni telepített állományoknak részük van. Az egyébként is érzékenyebb hegyvidéki fafaj a számára nem megfelelő élőhelyen még inkább sérülékeny, és – ahogy azt országszerte láthatjuk – még inkább ki van téve a klímaváltozás hatásainak.
Lucfenyves a Bajdázói-tó közelében
A fenyőkön túl is vannak még tűlevelűink. Ilyen a közönséges boróka, amely az ország nagy részén, a legszárazabb alföldi területek kivételével őshonos.
Boróka a Csévharaszti borókás Természetvédelmi Területen
Szintén őshonos nálunk a tiszafa, amellyel több helyen is találkozhatunk, de ezek mind kicsi, foltszerű előfordulások csak, ezért a hazai állomány veszélyeztetett. A leghíresebb hazai előfordulás a Bakony lábánál található a szentgáli tiszafás.
Tiszafa
A fenyők múltjáról, jelenéről és jövőjéről még többet olvashatsz a Turista Magazin február-márciusi számában, amelyben szakértőkkel jártuk körül a témát.
A Turista Magazin február–márciusi számát ide kattintva tudod megrendelni, előfizetni pedig itt tudsz ránk.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
