Vannak olyan fajok, amelyek ilyenkor is aktívak maradnak, mások elvermelnek és nem is táplálkoznak, és olyan ragadozó fajok is akadnak, amelyek követik a vermelő csapatokat, hogy ha megéheznek, ne kelljen messzire úszni a betevőért.
A halfajok többsége a folyók, tavak, holtágak mélyebb részein vermet, gödröt keres magának, innen ered a halak téli pihenésére utaló vermelés szó. A Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság (KMNPI) különböző őshonos halfajok telelési szokásairól írt cikkében.
Ma már a klímaváltozás miatt egyre ritkább, hogy befagyjanak az állóvizeink, épp ezért megfigyelhető, hogy gyakran már a rendszeresen elvermelő halfajok is egész télen aktívan mozognak.
A pontyok hagyományosan „téli pihenőt” tartanak, de előfordul, hogy melegebb, kora délutáni órákban kicsit azért táplálkoznak. A megfelelő vermelőhely kiválasztásában több tényezőt is figyelembe vesznek. Ilyenkor a keményebb aljzatú mederrészeket keresik, mert az iszap a kopoltyúlemezekre kerülve megzavarhatja a légzésüket, de fontos, hogy számukra kedvezőek legyenek az áramlási viszonyok is, hisz így több oldott oxigénhez juthatnak, másrészről pedig az anyagcseretermék is könnyebben sodródnak el mellőlük.
A legtöbb halfaj a folyóvizekben a lassú sodrású szakaszokat keresi fel teleléskor, hogy a vízáramlással szemben minél kevesebb energiát használjanak el. A pontyok néha teleléskor is táplálkoznak, leggyakrabban a melegebb, kora délutáni órákban
A ragadozók közül, a csukák és a süllők követik a vermelő keszegféléket, hogy ha megéheznek, akkor ne kelljen túl nagy erőt beletenni a vadászatba, hisz télen spórolni kell az energiával. A harcsák ezzel szemben +5 fok alatt már nem táplálkoznak, hanem az aljzat mélyedéseiben várják a tavaszt.
A halak vermeléskor az életben maradáshoz az ősz folyamán felhalmozott tartalék zsírkészleteiket használják fel
A KMNPI cikkéből sok más mellett megtudhatjátok azt is, hogy mely halfajok aktívak télen, és az is kiderül, hogy a csuka és süllő miért tart tisztes távolságot egymástól.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
