Ennek a Fejér megyében található kőgúlának a mérete és kora természetesen messze elmarad a gízai rokonaitól, de a hazai tájban így is egyedinek hat és a története regénybe illő.
A nem mindennapi építmény a Keleti-Bakony dombvidékén, Iszkaszentgyörgy határában magasodik, és a környék egykori birtokosaihoz, a Pappenheim család nevéhez fűződik. Pappenheim Szigfrid nagyon művelt ember volt, aki rajongott az ókori kultúráért, több alkalommal is járt Egyiptomban, és rengeteg időt szentelt a piramisok tanulmányozására. A birtokát díszítő egyedi építményt valamikor az 1910-es években emelték, de a legenda szerint nem egyszerűen a téma iránti lelkesedése hívta életre.
Történt ugyanis, hogy Pappenheim egyik unokaöccse beleszeretett egy cselédlányba, ám a család a rangon aluli kapcsolatot nem nézte jó szemmel. A férfi szerelmi bánatában önkezével kioltotta életét, azon a helyen pedig, ahol a végzetes lövés eldördült, Szigfrid gróf emlékművet állíttatott.
A szeretett rokon emlékét őrző piramis az 1960-as évekig állt, majd a szocialista érában megsemmisítették, köveit a település építkezésein hasznosították.
A jelenlegi piramist 2014-ben a Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. építette újjá, amely egy modernebb, betonalapon álló változata lett az eredeti emlékműnek. Érdekessége, hogy az építők a belsejébe időkapszulát helyeztek el, ami 2014-es újságokat és különböző helyi tárgyakat tartalmaz.
A Pappenheim család hagyatéka nem csupán hazánk egyetlen ókori kultúrát idéző kőgúlájáról szól. Iszkaszentgyörgyön a család pompás kastélyát és a hozzátartozó parkot is érdemes felfedezni, amit a község központjából induló Kastélybirtok tanösvénnyel célszerű bejárni.
