Egy hely, amit hírből sokan ismernek, de kevesen tudják, hogy valóban létezik. Pedig a térképen is megkereshető. Utánajártunk, merre található, honnan ered az elnevezése, és miért kell odamenni zabot hegyezni.
Biztosan hallottad már te is a szólásmondást, hogy „Elmehetsz Kukutyinba zabot hegyezni!” Nos hát, ha valaki tényleg el akar menni Kukutyinba, akkor egészen Ferencszállásig kell utaznia, amely Deszk község közelében, Csongrád–Csanád vármegyében található.
Ha még pontosabban be szeretnéd lőni a térképen, akkor Szeged és Makó közt kell keresni a Maros bal partján. Kukutyin-puszta egyébként a 19. században még Deszkhez tartozott, mára azonban beolvadt Ferencszállás községbe. A Kukutyin elnevezés a Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint valószínűleg a szerb-horvát kukuta „bürök” növénynév -in képzős származéka.
De hogy jön ide a zabhegyezés?
Kukutyin és környéke az 1880-as években zabbal volt bevetve, de az áradó Maros többször elöntötte a szántóföldeket, és olyankor nem lehetett dolgozni, víz alatt volt a terület, és csak a zabkalászok teteje látszott ki. A leleményes helyiek nem akarták, hogy veszendőbe menjen a termés, ezért csónakokba ültek, és úgy vágták le a zab hegyét. Ezt nevezték zabhegyezésnek – olvashatjuk a deszk.hu-n.
Kinek és miért mondják, hogy menjen Kukutyinba zabot hegyezni?
Általában arra az emberre mondják, akivel nem törődnek, így mehet, amerre lát. De kitérő válaszként is használhatjuk, ha valaki például nem akaródzik elárulni, hogy hova megy, akkor azt mondja: „Megyek Kukutyinba zabot hegyezni.” Lehet a szólásnak egy harmadik jelentése is, amikor pedig olyan munkára vonatkozik, ami felesleges, haszontalan, vagy nem sokat ér.
Ha kíváncsi vagy, hogy mi mindent lehet még csinálni Kukutyinban, kattints Ferencszállás, alias Kukutyin honlapjára!
