Afrikából? Esetleg Dél-Amerikából? Kézenfekvően Görögországból? Nem sokkal ezelőttig a kutatók sem tudták jól.
Nagyjából 90 évig azt hittük, hogy a görögdinnye Afrika déli részéről származik, ám egy két évvel ezelőtti kutatás rámutatott, hogy a mai görögdinnye legközelebbi rokona a szudáni Citrullus lanatus subsp. cordophanus. A gyümölcs – jobban mondva termesztéstechnikailag zöldség, hiszen a tökfélék családjába tartozik – az ókori egyiptomi falfestményeken is megjelent, így azt is tudjuk, hogy már 4 ezer éve is fogyasztották – olvashatjuk az ng.hu-n.


A genetikai elemzések alapján tehát a görögdinnye őse északkelet-afrikai. Az információ, illetve a kinyert adatok segíthetnek a strapabíróbb dinnyék kitermesztésében, jelenleg ugyanis nagyon fogékonyak a betegségekre és a kártevőkre.
Régészeti bizonyítékok támasztják alá, hogy
hazánk területén már a honfoglalás korában jelen volt a görögdinnye,
annak ellenére, hogy sokan úgy vélik, török közvetítéssel került hozzánk. Ezt cáfolja, hogy Budán, a Dísz tér 8. és 10. szám alatti lakóházak kútjából ősi dinnyemagok is előkerültek, melyek életkora az első ezredfordulóra datálható.
A „görögdinnye” szó etimológiája is érdekes. Abban mindenki egyetért, hogy maga a „dinnye” a szláv eredetű „dinja” szóból származik, a „görög” előtaggal kapcsolatban azonban megoszlanak a vélemények. Egyes nyelvészek szerint az elnevezés arra utal, hogy a zöldség a Bizánci Birodalom területéről került hozzánk, míg mások úgy vélik, a szó hangutánzó mivolta miatt ragadt rá a „jól guruló” görögdinnyére.