A válasz nem is annyira egyszerű, ugyanis beszélhetünk természetes vagy mesterséges pontról, utóbbiról pedig ma is megoszlanak a vélemények.
Gondolhatnánk, hogy Magyarország jelenleg ismert legmélyebb barlangja egyben hazánk legmélyebb természetes pontja is, de a helyzet az, hogy a bükki Nagy-fennsíkon 739 méteres tengerszint feletti magasságban nyíló Bányász-barlang a 303 méteres függőleges kiterjedésével meg sem közelíti a dobogót.
Az ország legmélyebb pontja ugyanis a tengerszint feletti 75,8 méter, amit 2007-ben korszerű műholdas eszközökkel a Szegedhez tartozó Gyálaréten, annak is a Lúdvár nevű határában állapítottak meg.
A hetvenes években ugyanezt a mélységet mérték a közeli Tiszaszigetnél, de arról a pontról kiderült, hogy valójában 76,7 méteren fekszik.
A tiszaszigeti Mélypont-emlékhely
A hazai rekordmélység, ahol ember járt
Talán nem meglepő, hogy a legmélyebb hazai pont a bányászatnak köszönhetően jött létre. Ezzel kapcsolatban több információra is bukkanhatunk a neten, aminek elsődleges oka, hogy a hidegháborús időszak bányászati adatai – bár jelentős enyhítéssel – egészen a rendszerváltásig titkosak voltak. Azóta tudjuk, hogy az uránérc kitermelése 1957-ben kezdődött meg a Mecsekben, Kővágószőlős határában, idővel pedig öt bányaüzem működött a térségben.
Ennyi látszik ma a IV-es akna egykori bányaüzeméből, ami több mint 1000 méteres mélységet rejt
Az Index cikke szerint 1975-ben az V. számú bányaüzem aknáiban a tengerszint alatti 1150 méteren folyt a rekord mélységű munka, egy másik forrás azonban arról számol be, hogy 1983-ban még ennél is mélyebbre jutottak a bányászok.
A mecseki V. üzemben létesítették Magyarországon az ember által bejárható legmélyebbre hatoló vakaknát, ami 1300 méter mélységig hatolt a föld mélyére. A hőmérséklet itt már elérte a +53 Celsius fokot, ezért megépítéséhez speciális felszerelésekre és klimatizálási megoldásokra volt szükség.
A legmélyebb mesterséges pont
A fentiek után érdemes megemlíteni egy másik hazai rekordot. A Makói-árok szénhidrogénkincsének feltérképezése során 2004-ben kutafúrásokat végeztek. A jelen állapot szerint a Makó M–7 kút számít Magyarország legmélyebb fúrásának, 6085 méteres talpmélységgel.
Plusz infó, hogy a Csongrád-Csanád vármegyében található fúrástól nem mesze fekszik a pont névadója, Makó, ami 81–82 méter fekvő tengerszint feletti magasságával az ország legalacsonyabb fekvésű városa.
Makó, az ország legalacsonyabb fekvésű városa
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
