Ennek a hegynek olyannyira összefonódott a neve boszorkányokkal a 17-18. században, hogy a boszorkányperekben is rendszeresen felbukkant, mint klasszikus éjjeli gyülekezőhely.
„Azzal tartja az együgyű nép, hogy a vén banyák éjszakánként megnyergelve az embereket a Szent Gellért hegyére járnak borsért” – írta Csokonai Vitéz Mihály a Gellért-hegyről, amit hosszú ideig összefüggésbe hoztak boszorkányokkal.
A város legismertebb hegye már ősidők óta lakott
A 17. századtól betelepülő svábok a hegyet Blocksbergnek nevezték. Ezzel az elnevezéssel Németországban olyan elátkozott hegyeket illettek, amelyeket a rossz szellemek gyülekezőhelyének tartottak.
De hogyan került kapcsolatban a Duna partján magasodó hegy a boszorkányokkal?
Főben járó bűn
Ahogy azt Dömötör Sándor Szent Gellért hegye és a boszorkányokcímű tanulmányában olvasható, a 17. századból származik az első dokumentum, amelyben a hegy a boszorkányokkal összefüggésben jelenik meg. Debrecen város jegyzőkönyvében Kovács Dánielné és Csókás Györgyné ellen hozták fel olyan vádat, mely szerint az „a Szent Gellért hegyére járó, bűjös-bájos, ódó-kötő, varázsló, másokat megrontó, boszorkány, parázna személyek, orvosok is.”
A következő két évtizedben még másokat is megvádoltak Debrecenben a „Szent Gellért hegyére járással”, amit főben járó bűnnek tartottak.
1794-ben Almási Szálai János bánhorváti prédikátor a boszorkányokról Kassán megjelent prédikációjában így beszélt erről: „A boszorkányokról, kan ördögökről azt mondják, hogy ezek az embert megnyergelik és a Szent Gellért hegyére, vagy ők tudják hova lovagolnak, az üres szekeret megállítják puszta nézésekkel, úgy, hogy egy tapodtat se mehessen…”
A 19. században a "gellérthegyrejárás" már minden olyan hegyre vonatkozott, amiről azt gondolták, hogy boszorkányok találkozóhelye
Misztikum, gyógyvizek, bordélyok
Később a Gellért-hegy és a boszorkányok kapcsolata olyannyira elterjedt, hogy már minden olyan hegyet és dombot Gellérthegynek neveztek, ami alkalmas lehetett boszorkányok összejövetelére.
A híres szegedi boszorkányperekben felbukkanó „gellérthegyre járást” is valószínűleg így kell érteni.
Dömötör Sándor szerint a kifejezés elterjedését magyarázhatja az, hogy Magyarországon a boszorkányhit összekapcsolódott a pogány korból maradt hagyományokkal. „A Szent Gellért hegyére való járásnak az egész országban való régi ismerete arra utal, hogy valamikor élhetett az egész országban olyan mulatság, ünnepség, összejövetel emléke, amelyet Szent Gellért halálának emlékére pogány módon tartottak. A hagyomány elhalt, s a hagyomány emléke beolvadt a nyugati, újabb eredetű boszorkányos mende-mondákba”– írja Dömötör Sándor.
Szent Gellért szobra a Gellért-hegyen
Mindezek mellett a Gellért-hegy már ősidők óta lakott volt, ami már kellően misztikusssá tette, ráadásul fekvéséből adódóan egy jól ismert hegy is volt, volt sötét barlangja, gyógyító forrásai, az aljában pedig egészen a 20. század elejéig virágoztak a bordélyok, ami szintén sokat hozzáadott a hegy boszorkányos imázsához.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
