Aki látott már ilyen pindurka cukiságot, az igen szerencsésnek vagy jó megfigyelőnek mondhatja magát. Részint pöttömnyi termetének, részint kiváló rejtőszínének köszönhetően szinte láthatatlan a természetben. Valóságos mászóbajnok, és fészeképítő művészetéről is híres. Ki lehet ez a különleges teremtény?
Hazánk és Európa legkisebb rágcsálója, a törpeegér, amely nevéhez méltón valóban pirinyó. Mindössze hüvelykujjméretű és 4–10 g tömegű. Háta vörhenyes barna, oldala világosabb, míg hasa egészen fehér.
És milyen az élete?
Előszeretettel tartózkodik a bozótos, füves mezsgyéken, vízparti nádasok, erdősávok területén, szántóföldek mellett.
Életmódja viszonylag rejtőzködő, ritkán kerül szem elé.
Mérete olyan apró, hogy már önmagában erről is könnyen beazonosítható, de a testéhez képest rövid fül és hosszú farok is jó határozóbélyeg. Kapaszkodó farka van, melynek nagy hasznát veszi, amikor körbefogja vele az erősebb szárakat, kórókat, így mozogva fel-le a magas növényzet között.
2022-ben az Év Emlősének választották.
A sűrű növényzetben tanyázik. Évszaktól függ, hogy éppen mit eszik: magvak, növények termései, bogyók és rovarok szerepelnek az étlapján. Rendkívül szapora, de átlagosan fél, illetve egy évig él. Leginkább építőművészetéről híres, apró, öklömnyi fészkét ugyanis magaskórós gyomnövényekre építi. A fűszálakkal 20–80 cm magasan, művészien odakötözi a fészket az erősebb szárakhoz. Minden egyes fészekaljának újabb fészket készít.
Nagyon szereti a meleget: gyakran a fészek tetején vagy egy nagyobb levélen napfürdőzik. Territóriuma rendkívül kicsi, mindössze néhány négyzetméter. A fészkét leggyakrabban kora tavasszal vehetjük észre, mikor az elszáradt és a hó által lenyomott növények közt láthatóvá válnak az akkorra már elhagyott fűgombócok.
Hazánkban 2012 óta védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.
Mozgására jellemző, hogy fürgén, szinte akrobatikusan mászik fűszálakon, a bokrok, cserjék legvékonyabb ágain, de a fák törzsén is felszalad, ráadásul jól úszik. Elterjedése és állománya hazánkban visszaszorulóban van. A szakemberek szerint a faj fennmaradásának kulcsa az ún. szegélyi élőhelyek, az erdők és a vetések közötti sávok megóvása lehet.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
